Természetes vs. szintetikus vitaminok: melyik a jobb a sportteljesítmény szempontjából?

Miért fontos a vitaminpótlás sportolás mellett?

Aki sportol, gyakran szed vitaminokat – de nem mindegy, milyen formában. Tényleg számít, hogy természetes vagy szintetikus forrásból származik a vitamin?

A témát illetően a tényeket valószínűleg nem kell bemutatnunk: az optimális vitamin-, ásványi anyag- és nyomelem-pótlás segíthet a betegségek megelőzésében, akár kezelésében, hozzájárulhat a gyorsabb regenerációhoz, növelheti az általános energiaszintet, a szellemi és fizikai teljesítményt, sportteljesítményt.

Természetes vs. szintetikus vitamin: mi a különbség?

A természetes vitaminok és szintetikus vitaminok kifejezés többféleképpen is értelmezhető. A hétköznapi szóhasználatban a természetes vitaminokat gyakran a növényekben, gyümölcsökben előforduló, élelmiszerekből származó formákra értik.

Mellettük szól, hogy a természetes élelmiszerekben a vitaminok nem magukban, hanem más biológiailag aktív anyagokkal (pl. flavonoidok, enzimek, rostok, ásványi anyagok) együtt fordulnak elő, ezáltal képesek javítani a felszívódást, támogatni a sejtszintű hasznosulást, szinergikusan hatni (pl. a C-vitamin és bioflavonoidok együtt erősebb antioxidáns hatást fejtenek ki), nagyobb antioxidáns védelmet biztosítani. Hiszen a növényi források gyakran bővelkednek antioxidánsokban (pl. karotinoidok, polifenolok), amelyek segítenek csökkenteni az edzés közbeni oxidatív stresszt.

Ugyanakkor sajnos rengeteg tanulmány számol be arról, hogy a napjainkban elérhető élelmi források, az intenzív mezőgazdaság miatt jóval kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Márpedig egy sportoló napi igénye többszöröse is lehet az átlagos szükségletnek, amit így nehéz csak élelmiszerrel fedezni.

1940-től 2000-ig terjedő időszakban a növények B2-vitamin-tartalma 38%-kal, C-vitamin-tartalma 15%-kal, magnézium-tartalma 21-35%-kal, réztartalma 81%-kal, vastartalma 15-32%-kal, az A-vitamin előanyagául szolgáló béta-karotin-tartalma 20-40%-kal csökkent.

Mindezt tovább rontják az egyre gyakoribb felszívódási zavarok, amelyek hatására a szervezet számára fontos anyagok még kevésbé tudnak hasznosulni. Emellett bizonyos gyógyszerek, mint az antihisztaminok, protonpumpa-gátlók, Metformin vagy fogamzásgátlók is akadályozhatják egyes vitaminok, pl. a B12 felszívódását.

Mit jelent valójában a szintetikus vitaminpótlás?

A szintetikus vitamin kifejezés többféleképpen is értelmezhető, ami gyakran félreértésekhez vezet. Szintetikus alatt érthetjük a kapszulába, tablettába zárt formákat, függetlenül attól, hogy milyen molekulaformában van jelen az adott vitamin. De ugyanakkor érthetjük alatta azt is, hogy az adott vitaminforma szintetikusan került előállításra, és a természetben nem így fordul elő.

Ez utóbbi esetben a vitamin molekulája mesterséges, és a szervezet számára további átalakítást igényelhet a hasznosulás előtt – sőt, akár problémát is okozhat. Tökéletes példa erre a B9-vitamin pótlására gyakran ajánlott folsav, amely biológiailag inaktív, mesterséges forma. A szervezetnek ezt még át kell alakítania aktív formává, ám ez nem mindenkiben megy végbe hatékonyan, például MTHFR enzimvariáció esetén. Ráadásul az át nem alakított folsav blokkolhatja a folát receptorokat.

Ezzel szemben a B9-vitamin aktív formája, a metilfolát, azonnal hasznosuló molekula, nem igényel átalakítást, és stabil sók formájában is elérhető (pl. kalcium- vagy glükozamin-folátként).

Még az étrendből származó folátok is átalakítást igényelnek, még ha 100%-osan fel is szívódnak. Ezért a csak növényi kivonatokat tartalmazó készítmények sem mindig elég hatékonyak.

A következtetés: minőségi vitaminpótlás számít

Ha a „szintetikus vitaminok” alatt laborban előállított, de a szervezet által jól hasznosítható formát értünk (mint pl. metilfolát), akkor ezek hatékony és biztonságos megoldások lehetnek. A probléma nem magával a szintetikussággal van, hanem azzal, ha rossz formájú, nehezen hasznosuló vagy blokkoló molekulát alkalmazunk.

Fontos az alap: az étrend szerepe

Az étrendkiegészítők nem helyettesítik a változatos étrendet. Ez nem véletlen: kell a jó alap, hogy az energiaszint, az edzés- és sportteljesítmény hosszútávon fenntartható legyen.

Bár a jelenlegi élelmiszerkínálat nem mindig tápanyagdús, kellő odafigyeléssel az alapegészséghez szükséges vitaminmennyiség pótolható. A zöldségek, gyümölcsök, állati fehérje források B12-vitaminnal és a napfény D-vitamin termelést segítő hatása is hozzájárulhat ehhez.

A magyar lakosság nagy része D-vitamin hiánnyal küzd. Ennek kialakulásában gyulladásos állapotok is szerepet játszhatnak – vagy fordítva, a D-vitamin hiánya fokozhatja a gyulladást. Ezért érdemes gondolni a D-vitamin szintre IR, PCOS, depresszió vagy más pszichiátriai zavar esetén is.

Mikor lehet szükség kiegészítésre?

Ha valaki extrém terhelésnek van kitevő, rendszeresen, keményen edz, és szeretné fokozni a teljesítményét, akkor érdemes jó minőségű, megfelelő hatóanyagtartalmú vitaminkészítményeket is használnia.