A fehérjék szerepe a sportban

Tudtad például, hogy a sejtek vízmentes testtömegének körülbelül a felét fehérjék teszik ki? Vagy, hogy az emberi test 105 különféle fehérjét tartalmaz? illetve, hogy az élővilágban a fehérjéket többnyire ugyanaz a 20 aminosav építi fel, melyből 8-10 az emberi szervezet számára esszenciális (nem képes a test az előállításukra)?

A fehérjék minden sejtünk elemi részei, így az izmaink is ebből épülnek fel.

Miért nem élhetük fehérjék nélkül?

Fehérjéket úgy szokták emlegetni, mint az izom építőköveit, pedig ettől jóval több funkciójuk van:

  • lehetnek enzimek,
  • enzimgátlók,
  • egyes hormonok építőkövei,
  • betölthetnek transzport-tevékenységet,
  • hatással vannak az éhségérzetre (csökkenti a ghrelin szintjét),
  • részt vesznek az immunrendszer működésében,
  • a sejtek közti információáramlásban és
  • egyéb biológiai folyamatok szabályozásában,
  • de még az oxigénháztartásban is szerephez jutnak.

Mindezt a sok különböző funkciót egy meghatározott fizikai-kémiai környezet teszi lehetővé.

A fehérjék összetétele

Az erőedzés az izomtömeg növekedését vonja maga után. Az izmok 75%-a vízből áll, a második fő építőelemei a fehérjék, amik aminosavakból épülnek fel. Az izomzat a test egyetlen fehérjeraktára, a szervezet nem raktároz sehol máshol fehérjét - ez a depó azonban megcsappanhat éhezés vagy aktivitás következtében is. Így a sportolóknak különös figyelemmel kell lenniük fehérjebevitelükre, ha szeretnék megőrizni izomtömegüket és azok erejét, hiszen az izomnövekedés és az izom sérüléseinek regenerációja fehérjeigényes folyamat. Az állóképességi edzést végzők - például futók, kerékpárosok - más ingereket kapnak, így náluk a mitokondriális fehérjék mennyisége növekszik.

 

Egy aktívan sportoló embernek szüksége lehet a fehérje pótlására, pl. proteinshake formájában.

 

Az étkezéssel bevitt fehérje az emésztés során aminosavakra bomlik és a vérárammal a májba kerülnek, ahol a máj a szervezet szükséglete szerint alakítja őket. Tipikus példája ez annak, hogy miért mondják sokan, hogy a kollagén(vázfehérje)bevitel önmagában nem oldja meg a kollagének pótlását, hiszen az emésztés során úgyis aminosavakra bontja a szervezet, így nem biztos, hogy kollagénként fog beépülni.
Azonban itt sem minden fekete vagy fehér.

Táplálkozásunk annyira megváltozott, hogy főként csak színhúsokra és tejtermékekre redukálódott, a bőrös, porcos részeket már sokan nem szívesen fogyasztják. Pedig ezek aminosavszerkezete, összetétele eltér a kollagénétől, magas a triptofán-, cisztein-, metionin- és elágazó láncú aminosav-tartalmuk, amik az mTORC fehérje-komplexet erősen, közvetlen módon aktiválják. Ez felelős az IGF-1 (inzulinutánzó növekedési faktor) és inzulin negatív hatásaiért, és segíti a civilizációs betegségek kialakulását.

Ezzel szemben a kollagénben ezen aminosavak száma alacsony, míg glicintartalma (~35%) nagyon magas, a kollagénfehérjék csökkentik a mTORC fehérje aktivitását. A különböző kollagén típusok I.,II.III, IV stb. más-más szöveti struktúrákért felelősek, legyen szó a bőr, az ízületek, erek felépítéséről, amelyek egészsége és rugalmassága egy sportoló számára (is) vitathatatlan.

Egy íratlan szabály kimondja, hogy a fehérjebevitel egyik fele színhúsból, a másik fele kollagéntípusú fehérjéből vagy készítményből származzon, utóbbinál ügyelve arra, hogy hidrolizált formában és lehetőleg szabadtartású állatiból nyerjék (ez a neheze).

A fehérjék hasznosulása

Ezzel el is érkeztünk a fehérjék egy olyan fontos témaköréhez, mint biológia értékük, ami megmutatja, hogy a sejteket felépítő fehérjeszintézis során milyen mértékben használható fel az adott fehérje, tehát milyen a nitrogén hasznosulása, ami nyilván a fehérjéket felépítő aminosavak típusától és arányától is függ.

Minél jobban hasznosul egy fehérje, minél nagyobb a nitrogénvisszatartás, annál könnyebben épül be az izomba, annál jobb a hatása a növekedési faktorra nézve.

A biológiai értéket %-os hasznosulásban szokták megadni, vagy pedig viszonyításként egy jól hasznosuló fehérjeforráshoz (tojás) képest relatív értékben. A fehérjék hasznosítását szokás mérni még olyan mutatókkal is mint: esszenciális aminosav-index, kémiai index, nettó fehérje hasznosulás, emészthetőség stb.

A legjobban hasznosuló fehérjék így (nem lesz nehéz ebből kitalálni):

  • a tojás, és a
  • sovány friss halfilék.

Nagyon jók:

  • Sovány marhahús
  • Csirkemell, pulykamellfilé
  • Quinoa (növényi források közül a legjobbnak számít)
  • Kendermag
  • Nyers spenót

Jók:

  • Csicseriborsó
  • Zöldborsó
  • Lencse

 

A növények is tartalmaznak a szervezet számára hasznosítható fehérjéket, ilyenek pl. a gabonafehérjék, valamint a hüvelyesekben található fehérjék.

 

Tűrhető:

  • Proteinkészítmények: a rengeteg feldolgozás, adalékanyag, az alacsony szabályozási követelmények miatt nem emeljük piedesztálra.

Mennyi az annyi?

Általában az összkalória-bevitel 10-13%-át ajánlják fehérjéből fogyasztani, de sportolóknál ez magasabb, 15-20%-ra is felmegy. Erősportoknál esetenként meghaladja a 1,6-2 g/ttkg-ot, míg állóképességi sportok esetén 1,2-1,4 g/ttkg-ot, mindig a sportoló testtömegéhez és sportágához igazítva.

Fehérjeszükséglet különböző sportolói típusokban*:

"Felnőtt nem sportoló 0,8 g/ttkg
Felnőtt szabadidő sportoló 0,8-1,5 g/ttkg
Állóképességi sportoló 1,2-1,6 g/ttkg
Fejlődésben lévő serdülő sportoló 1,5-2,0 g/ttkg
Izomtömegnövelő sportoló 1,5-1,7 g/ttkg
Befogyasztó élsportoló 1,8-2,0 g/ttkg
Maximum élsportolói szükséglet 2,0 g/ttkg
Állóképességi sportoló férfi 1,2-2,0 g/ttkg
Állóképességi sportoló nő 1,1-1,7 g/ttkg”

*Forrás: American College os Sports Medicine

De egyáltalán nem kizárt, hogy a sportolókra kiszabott értékek a jövőben módosulhatnak. Az esetek többségében a megnövelt 15-20%-os fehérjearány fedezi a szükségleteket, azonban a fehérjehasznosulás és a sportcél felülírhatja mindezt.

Kimutatták ugyanis, hogy edzett emberekben javulhat a fehérje felhasználásának a hatásfoka, gazdaságosabban működik a szervezetük, például egy rezisztencia edzést végző edzett atléta szervezete gazdaságosabban kezeli a fehérjéket, mint egy teljesen kezdő vagy aki hosszabb kihagyás után tér vissza a sporthoz. Így vizsgálatok szerint, az edzett sportolók esetében alacsonyabb fehérjebevitellel elérhető a pozitív nitrogénmérleg.

Ugyanakkor erre a pozitív fehérjehasznosításra valószínűleg az emelt kcal bevitel van hatással: ilyenkor hatékonyabb a fehérjeraktározás és az aminosav oxidáció is csökken. Míg negatív energiamérleg, azaz csökkent kcal bevitelnél a szervezet rá van kényszerítve az aminosav oxidációjára, így kevesebb nitrogén épül be.

Ha kevesebb fehérjét visznek be, mint amennyire szükségük lenne, akkor megszűnik a nitrogénegyensúly és a test képtelen a saját fehérjéit felhasználni, így ezek eltűnnek a májból, veséből, belekből, melyek működése romlik, így romlik a teljesítmény is.

Amennyiben több a bevitt fehérje, mint amennyire szükség van, emelkedik a nitrogén szint, a nitrogént a máj karbamiddá változtatja, hogy a vesék kiürítsék a vizelettel, de ha a bevitel meghaladja a máj karbamid előállítóképességét, akkor a felesleges nitrogén ammónia formájában bekerül a véráramba és toxikus hatást okoz a szervezetben és mindemellett a felesleges aminosavak is mérgezővé válhatnak.

Tehát láthatod, az optimális fehérjebevitel meghatározásánál fontos az egyéni szükségletek feltérképezése, a célok meghatározása, ismerete, mivel a fehérjék hasznosulása, összetétele, emészthetősége, elkészítési módja is mind-mind közre játszanak. Ezért (is) egy sportoló étrendjének kialakítása mindig szakértői tudást igényel!

 

Borítókép: Mike Von // Unsplash

i