A sportágválasztás és a rendszeres testmozgás útvesztői
Egy sportágválasztó rendezvényen a kivezényelt iskolások egyike elhaladva a vívók előtt megkérdezte a társát, hogy ugyan már, a méhészek mit keresnek itt. Első hallomásra a történet még viccesnek is tűnhet, de sajnos egyáltalán nem az. Nagyon jól mutatja, hogy a fiatalok körében a sport, mint olyan, a népszerűségi ranglistán egyre hátrébb szorul.
Persze ehhez a megállapításhoz nem szükséges különösebb tudomány, hiszen elég, ha csak abba gondolunk bele, hogy néhány évtizede még tömve voltak a grundok, az iskolai pályák és a lakótelepi „ketrecekre” is bizony sokáig kellett várni, míg felszabadult a hely és a füves parkokban is rendszeresen sportoltak a fiatalok. A bevezetésre kerülő és elméletben nagyon szép mindennapos testnevelés sajnos messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, illetve a különféle sportlétesítmények sem feltétlenül a gyermekek mozgáskultúráját gazdagították.
A mutatott példa lehet a legnagyobb ösztönző erő
Éppen ezért napjainkban különösen nagy jelentősége van annak, hogy a szülők a rendszeres mozgás, illetve a különböző sportok felé orientálják gyermekeiket, hiszen ami régen természetes velejárója volt a fiatalok mindennapjainak, az mára már csupán hiú ábránddá vált. De vajon mikor, hogyan és milyen sportágat érdemes gyermekünknek választani? Az alábbi kérdésre ad kimerítő választ nyilatkozó szakember az alábbi beszélgetésben, amelyet itt tudtok meghallgatni.
A legfiatalabb korosztályban még ösztön szinten benne van a mozgás szükségessége és öröme, tehát itt a szülőknek tulajdonképpen csak annyi a feladatuk, hogy ezt az igényt ne nyomják el, egy-egy „maradj már nyugton, ne szaladgálj ész nélkül, mert megütöd magad, stb.” mondat kíséretében. Bármilyen tudományos megközelítésnél többet ér a mutatott példa. Ha a szülők rendszeresen áldoznak a mozgás oltárán, a gyerekekben is szinte automatikusan kialakul ennek az igénye, ez a legegyszerűbben módja, hogy a gyermekeinket is rendszeres mozgásra ösztönözzük. Ez lehet egy közös séta, rollerezés, tollasozás, labdázás, kerékpározás, de akár futás is.
Természetesen sok családban már korán felvetődik a kérdés, vajon milyen sportágat érdemes választani. Óvodáskorban a legszerencsésebb, ha nagyon sok szabad játékot, szabad mozgást biztosítunk. Ehhez pedig nem szükséges még feltétlenül sportágat választani. Ha mégis „szervezett keretekben” gondolkodunk, akkor érdemes minél több sportágat megmutatni a kisgyermekeknek és így nagyon hamar kiderülhet, hogy melyik területen érzik magukat a legjobban.
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a sportágválasztó rendezvényen?
Természetesen arra nincs semmi garancia, hogy az elsőre kiválasztott sportágnál „ragadnak le” véglegesen, hiszen ahogy nőnek és változik a személyiségük, illetve motivációjuk, úgy váltogathatják a számukra éppen ideálisnak tűnő sportágakat. A hangsúlyt ebben a korban tehát arra érdemes fektetni, hogy mindegy, hogy mit, csak rendszeresen mozogjon a gyermekünk. Az általános iskolák alsó tagozatában a választott sportág, vagy a rendszeres szabad mozgás mellett mindenképpen érdemes az úszás fortélyait elsajátíttatni a gyermekünkkel, hiszen erre az egész életük során szükségük lehet.
Kizárólag abban a sportban lelheti meg valaki hosszabb távon az örömét, amit valóban szívesen, semmiképpen nem szülői erőltetés hatására űz. Nagyon sokat árthatunk szülőként azzal, ha saját beteljesült, vagy be nem teljesedett álmainkat szeretnénk gyermekünkre rávetíteni. Ilyenkor nemcsak adott sportágban maradhatnak el az eredmények, de tanulási, vagy éppen egyéb mentális problémák is jelentkezhetnek. A szülők mellett természetesen az edzőknek is óriási a felelősségük abban, hogy a negatív tendenciákat időben észrevegyék és orvosolják. Nagyon fontos, hogy minden esetben kizárólag a gyermekek érdekeit kell nézni, amelyek néha az elfogult szülők, vagy éppen az edzők véleményével, illetve az egyesület érdekeivel is ütközhetnek.
Örök dilemma a tömegsport és élsport ellentéte
Sajnos napjainkban, a sportegyesületekben nagyon kevés lehetőség van arra, hogy valaki kizárólag hobbi szinten űzzön egy sportágat. Mivel azonban a versenysportra mentálisan, tehetség és szorgalom tekintetében is viszonylag csak kevesen alkalmasak, ezért ezt az ellentétet nagyon nehéz feloldani, amiből aztán sajnos nagyon sok sportot elhagyó gyermek kerül ki. Különösen a kamasz korban jelentkeznek ezek a „tünetek”, amelyeket mindenképpen mind társadalmilag, mind pedig család szinten nagyon fontos lenne orvosolni, hiszen több tanulmány is rámutatott már arra, hogy akik átlendülnek ezen időszakon és a rendszeres testmozgás továbbra is életük része marad, azok hosszabb távon, a felnőtt korban is nagyobb valószínűséggel választják az egészséges életmódot, előtérbe helyezve a rendszeres testmozgást. Ilyen esetekben, ha gyermekünk az egyesületi forma helyett inkább a kanapét választja, nagyon komoly esélyt jelenthet a rendszeres sportra történő „visszatérítéshez” egy otthoni futópadnak, vagy éppen elliptikus trénernek a beszerzése, amelyek továbbra is biztosíthatják a mozgás örömét.
