Az ideális testsúly és testtömegindex

Egészségünk megőrzése érdekében érdemes megvizsgálni, hogy a testsúlyunk mennyire ideális. Ennek mérésére napjaink egyik leggyakrabban használt mérőszáma az úgynevezett testtömegindex (angol rövidítése: BMI- Body Mass Index), melyet a WHO is használ.

Mit mutat pontosan a BMI?

A mutató kiszámításához mindössze a testtömegünket (kg-ban megadva) kell elosztanunk a magasságunk (m-ben megadva) négyzetével. Az így kapott eredményt 8 különböző csoportba osztották a szakemberek a súlyos soványságtól a krónikus elhízásig. A normális, ideális testsúlyt a 18,5 - 24,99 közötti értékhez sorolja be. A szám valójában a magasságunk függvényében próbálja meghatározni az optimális testsúlyt. Ez a számítás a felnőtteknek ad iránymutatást, ugyanis a gyerekek esetén és az idősebb korosztálynál másképp számolnak.

A BMI index osztályai:

• 16 alatt: súlyosan soványság
  

• 16 és 16,99 között: mérsékelt soványság,
  

• 17 és 18,49 között: enyhe soványság
  

• 18,5 és 24,99 között: ideális testsúlyú,
  

• 25 és 29,99 között: túlsúlyos,
  

• 30 és 34,99 között: I. fokú elhízás,
  

• 35 és 39,99 között: II. fokú elhízás,
  

• 40 fölött: III. fokú elhízás (súlyos elhízás)
  
  

A BMI haszna, kritikája és egyéb mérési módszerek

Az ideális testsúly meghatározása nem egyszerű. A BMI index egy viszonylagos képet ad arról, hogy milyen mértékű probléma lehet a súlyunkkal. A mutatót számos kritika érte. A szakemberek elsősorban azt nehezményezik, hogy a magasabb embereket alapvetően kövérebbnek, míg az alacsonyakat soványabbnak mutatja az index. A másik igen jogos felvetés a jelzőszámmal kapcsolatban, hogy nem veszi figyelembe a zsír, az izomzat és a csont a különböző sűrűségét. Ennek eredményeképpen túlsúlyt jelez az erősebb csontozatúaknál és a nagy izomzattal rendelkezőknél is. Az Oxford matematikusai az alábbi szerint módosították a képletet:

BMI = 1,3 x testtömeg (kilogramm) / magasság (méter)2,5

A módosítás hatására a magasság már kevésbé torzítja az eredményeket. A BMI mutatón kívül léteznek más pontosabb mérések is az állapotunk felmérésére. Ilyen például a kalipperes zsírszázalékmérés, illetve a terheléses oxigénfogyasztás-mérés, viszont ezeknek a mérése jóval nehezebb és speciálisabb eszközöket igényelnek.

Mit tehetünk az ideális testsúly elérése érdekében?

Ha mutatószámok nem tűnnek túl biztatónak, úgy törekedjünk az ideális testsúly elérésére és egyben egészségi állapotunk megőrzésre.

Mozogjunk többet

Az optimális testsúly eléréséhez fontos, hogy kezdjünk el rendszeresen mozogni, amennyiben eddig még nem tettük. A gyakoriság sokkal fontosabb, mint az intenzitás. Nem egy edzés alatt kell megváltani a világot, hanem ha naponta lejárunk mozogni 20-30 percet azzal sokkal többet érünk el, mintha egyhuzamban edzenénk akár 3-4 órát.

Nyilván nehéz megmondani kinek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy megszabaduljon a súlyfeleslegétől vagy hogy magára szedjen egy kis izmot, mert ezek eltérően jelentkeznek egyénenként, de biztosak lehetünk abban, hogy a sportolás hosszabb távon kifizetődő lesz. Akik korlátozott szabadidővel rendelkeznek, azok az otthonukba is elvégezhetik azt a legalább 20-30 perces napi testmozgást egyfutópad vagyszobabicikli segítségével, de eljárhatunk akár uszodába vagy konditerembe is. Családi vagy baráti programként beiktathatunk egy túrát, kirándulást vagy akár egy sétát. Ha több időnk van, beiratkozhatunk táncra, kerékpározhatunk vagy választhatjuk a terepfutást is.

Aludjuk ki magunkat

Rendkívül sokan vannak, akik nem fordítanak nagy figyelmet az alvásra vagy egyszerűen rossz alvók. Az esti pihenés mennyisége és minősége azonban nagyban meghatározhatja a mindennapokat, de hosszabb távon az egészségünkre is hatással lehet.

Kutatók szerint legalább napi 7-8 óra alvásra van szüksége az embernek. A kevesebb alvás pedig könnyen vezethet több okból kifolyólag is hízáshoz. Kísérletek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a kevesebb alvás alacsonyabb leptin szintet okoz a szervezetben, ami jelentősen növeli az éhségérzetet. Emellett nyilvánvaló, hogy ha többet vagyunk ébren nagyobb eséllyel fogunk többet enni, nassolni.

Étkezési szokások megváltoztatása

A szakemberek kiemelten fontos étkezésnek tartják a reggelit, amit ennek ellenére sokan kihagynak, pedig felpörgeti a lelassult anyagcserénket és nagyban segíthet a fogyásban is. Kutatások szerint mennyiségében és összetételében azonos vacsora jóval egészségtelenebb, mintha ugyanazt reggelire fogyasztanánk. A túl késői evés ráadásul a hízás mellett megzavarja az alvási ritmusunkat is.

A nap során törekedjünk arra, hogy inkább sokszor fogyasszunk kisebb adagokat, mint egyszerre sokat, mivel ennek segítségével összességében kevesebbet eszünk és folyamatosan a megfelelő szinten tartjuk a vércukorszintünket.

Láthatjuk, hogy az egészségesebb életmód kialakításának megvannak a maga alapjai, mint például az egészséges, mértékletes táplálkozás, megfelelő mennyiségű alvás és a mozgás. Az idő haladtával egyre nehezebb a felesleges kilóktól megszabadulni, ezért érdemes minél hamarabb változtatni az életvitelünkön, hogy ne alakuljon ki nagyobb egészségügyi problémánk a jövőben.