Hogyan együnk kevesebb húst - érdemes, nem érdemes?

Diétás ajánlások tömkelegével találkozhatsz, nyomtatott és online formában. Mindig van egy éppen aktuális felkapott irányzat, amit „felhájpolnak” és kismillió alátámasztással indokolnak. Ilyenek például a ketogén, paleo, a low carb (alacsony ch), magas fehérje, vega, vegán, szétválasztó stb. diéták, és ekkor még az egyéni érzékenységekről (glutén, laktóz, kazein) még nem is esett szó.

Ha váltani szeretnél, ezekre figyelj a húsmentes táplálkozás és étrend kialakításánál

Az igazság az, hogy mivel 7,594 milliárdan élünk ezen a bolygón, mindannyian különböző genetikai, környezeti, ergonómiai háttérrel, különböző ingereknek kitéve, teljesen különböző bélflórával, sosem fogunk tudni igazságot tenni a témában, hogy melyik irányzatnak van igaza.

• valakinek az életében pozitív változás áll be a vegán vagy húsmentes étrendtől, megint másnak (például masztocitózisban gyakori), hogy a hús alapú étrend lesz a megoldás.
• akik gyakran szenvednek allergiás reakcióktól, azok számára az alacsony hisztamintartalmú étrend nyújt megoldást (a magas amin tartalmú ételek kerülésével),
• ekcémásoknál gyakori a szalicil érzékenység, ami számos egészségesnek titulált növényi élelmiszerben megtalálható, valamint gyakran okoz nekik gondot a fehérje emésztése.
• cukorbetegeknek ajánlott a nem, testsúly, és fizikai aktivitás, valamint életmód és a terápiás javaslatok - inzulin vagy tabletta - ismeretében a napi szénhidrátbevitel maximumának meghatározása, pl. 160 gramm szénhidrát naponta, öt főétkezésre elosztva.
• fogyókúrázók vagy testépítők pedig előnyben részesítik az alacsony szénhidrátbevitelt és a magas fehérje tartalmú diétát.

Tehát ahány szervezet, annyi lehetőség. Az étrendváltáskor érdemes a napi rendszeres testmozgást is beiktatni, például futás, kerékpározás, úszás formájában, valamint egy elliptikus tréner is kitűnő szolgálatot tehet.

Hogyan változtatható az étrend az egészséged megőrzése érdekében?

Egy ideig üldözték a növényi alapú étrendet nem kielégítő fehérje tartalma miatt, mára viszont egyre több tanulmány alátámasztja a növényi aminók sokrétűségét. B12-vitamin pótlása ilyen étrend mellett azért továbbra is ajánlott.

• A „húsevők” tábora gyakran mutogat a vegákra, hogy mennyi növényvédő szert és génmanipulált anyagot juttatnak a szervezetükbe,
• cserébe a „növényevők” ugyanezt elmondják csak antibiotikumokra és növekedési hormonokra hivatkozva.

Mindkét tábornak megvan a maga igaza, ha lehetőséged engedi próbálj meg házi/háztáji, nyitott tartásból, gazdálkodásból beszerezni az ételed.

A növényi étrend mellett szóló érvek

A modern kor embere igen kevés természetes rostot fogyaszt, ami a bélműködés és mikrobiom meglétéhez alapvető fontosságú.

• A rostok segítik a bélben a tápanyagok nagyobb felületen történő eloszlását,
• fokozva ezzel az enzimek számára a jobb hozzáférhetőséget, azaz a minél tökéletesebb emésztést.
• Ezért lehetőleg minden étkezéskor kívánatos a rostfogyasztás.

Ha egészségügyi probléma nem indokolja, nem kell teljesen növényi alapú étkezésre váltanod, viszont mindenképpen növeld azok fogyasztását:

• Kezdésként próbáld ki, hogy hetente kétszer eszel húst, egyszer halat, a maradék 4 napban pedig csak növényi étrendet követsz.
• Ezeket a napokat fel is oszthatod egymás közt, hátrányodra nem válik, sőt még gasztronómiai ismereted is garantáltan bővülni fog.

Növényi élelmiszerek az egészséges étrend alapvető fontosságú összetevői

A lényeg, hogy rengeteg zöldet tartalmazzon az ételed, hiszen ahol a fotoszintézis végbemegy ott van a klorofil, ami javítja az emésztést, valamint hozzájárul a toxinok kiürüléséhez.

Strukturális rostok

Leveles zöldségek:

• rukkola,
• jégsaláta,
• fejes saláta,
• endivia,
• lollosaláta,
• bükklevélsaláta,
• csalán/pitypanglevél,
• szőlőlevél stb.

Káposzta félék:

• Párolt lilakáposzta,
• savanyú káposzta,
• brokkoli

Savanyúságok:

• Savanyú káposzta,
• kovászos uborka (nem a bolti tartósítószeres)

Állati eredetű élelmiszerek is lehetnek az étrend részei

A különböző állati eredetű ételek is az étrendbe iktathatók, persze csak módjával:

• tojás, főleg a sárgája a foszfolipidek miatt. Háztáji, kültéri tartásból
• telített zsírok: libazsír, kacsazsír, tepertő, szalonna, zsírban oldódó vitaminok miatt
• tej: a friss füvet legelő tehén tejében van K2, amelyik a kalciumból oszteokalcint csinál és beépül a csontokba. A nagyüzemiből ez azonban hiányzik.
• hal: omega tartalma, mely egy „jó” zsír, amire szükség van, mert javítja az immunrendszert, a szív-és érrendszert és az idegrendszer működését, javítja az aktív életmódot élők teljesítményét, csökkenti a gyulladást az izmokban és ízületekben, gyorsítja a regenerálódást, segít megőrizni az ízületek és kötőszövetek egészségi állapotát.
• kapirgáló állatok húsa helyett, inkább a legelőkét fogyaszd.

Tehát, ha egyéb egészségügyi problémád nem indokolja, próbálj meg egészséges egyensúlyt teremteni az állati és növényi étkezés között. Nagy átlagban elmondható, hogy nagyon kevés rostot fogyasztunk, emiatt nem árt, ha bevezetsz csak növényi élelmiszert tartalmazó napokat.