Hogyan működik a harántcsíkolt izom?

Az emberi szervezeteben 3 izomtípust különböztetünk meg: az egyik a szívizom, a másik a sima izom (belső szerveket építi fel), harmadik a harántcsíkolt izom, mely a különböző mozgásokat teszi lehetővé. Ez utóbbi felelős az esztétikumért, és jelen cikkben ennek a működését szeretnénk nagy vonalakban megismertetni veled.

A harántcsíkolt izom működése

Azt már biztosan jól tudod, hogy az erő növelése nagyobb izomkerületet eredményez. Azt is, hogy az izmok építőköve a fehérje. Emellett szintén fontos infó, hogy az izomtömeg fenntartása energiaigényes dolog - ha kevés a bevitt táplálék, akkor a legelsőként a szervezeted az izmokat kezdi el felemészteni. Ezért sem hatásosak a koplalással, éhezéssel kivívott testsúlycsökkentésnek nevezett önkínzások.

Azt is tudod, hogy az izom viszonylag gyorsan adaptálódik különböző terhelésekhez, könnyen edzhető, legyen szó összehúzódási képességéről vagy nyújthatóságáról. Továbbá nagyon fontos szerepet tölt be az ízületek épségének fenntartásában, sőt esetenként a te figyelmed fenntartásában is egy-egy lesből támadó, éjjeli vádligörcs képében.

De mi áll az izommunka hátterében?

Az izom rostkötegekből áll, ezeket a kötegeket izomrostok kötegei építik. Az izomrostokat (ami sejtek összeolvadásából létrejött sok sejtmagos izomsejtek) pedig az izomfonalkötegek (miofibrillumok) alkotják, melyeket értelemszerűen az izomfonalak képzik.

Ezek az izomfonalak hosszú fehérje szálak, melyek lehetnek vékonyak (aktin) vagy vastagok (miozin)és közösen alkotják az izom működési egységét, a szarkomert.

Az izomműködés alapja, hogy az aktin és miozin szálak el tudnak csúszni egymáshoz képest, ezáltal a szarkomernek a két vége az vagy egymáshoz közeledik vagy egymástól távolodik.

Egy izomsejtben ill. izomrostban több szarkomer található egymás mellett. Egyetlen szarkomer rövidülése nem jelent nagy izomösszehúzódást az izom tekintetében, viszont ha sok szarkomer egyszerre húzódik össze, az a sok pici elmozdulás az már összeadódik, és ennek az eredménye az lesz, hogy az izomrost és ezzel együtt maga az egész izom össze tud húzódni.

Ez a folyamat ATP-t igényel

Ugyanis a miozin képes ATP-t ADP-vé alakítani, ami azt eredményezi, hogy az aktinszálak becsúsznak a miozinszálak közé. Így a kémiai energia felszabadulása átalakul mechanikai energiává. Az ATP-ellátottság, illetve az ATP-készlet pótlása kulcskérdés a tartós izomigénybevétel szempontjából. Ha nincs ATP, akkor az izmok folyamatosan összehúzott állapotban lesznek, tökéletes példa erre a hullamerevség.

• Bár az izom munkavégzése kapcsán általában összehúzódásról beszélünk, a szó szoros értelmében az izom soha nem húzódik össze, hiszen nem kisebbedik.
• Az izom igazából megrövidül, miközben megdagad – azaz izovolumetrikus (térfogati változással nem járó) változáson megy keresztül.
• Az izomrost minden vagy semmi törvény alapján működik.
• Vagyis, ha egyszer az izomrost ingerületbe kerül a mozgatóneuronon keresztül, akkor a (feltételezve a működéshez szükséges faktorok jelenlétét) összehúzódik.

Az egész izom erejét azzal tudjuk befolyásolni, hogy egyidejűleg hány izomrost kerül aktiválásra a kontrakció során a mozgatóneuronok által. Átlagos esetben a rostok minegy 30%-t használjuk, és az edzés egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy növelje a kontrakció során az izomban működő izomrostok számát. Ezt az izom neuromuszkuláris adaptációjának nevezzük.

Az izom ezen túlmenően térfogati változásokon is átmehet (nem az izomrostok száma, hanem a vastagságuk nő meg), keringési, valamint biokémiai alkalmazkodást is mutathat és mindezt kihasználva tudjuk az edzéssel látványosan növelni az izomzat tömegét.