Hogyan védekezzünk a káros UV-sugarak ellen?

Semmi sem adja ki szebben az izmos tónusokat, mint egy bronzbarna test. Barnán kontúrosabb az izomzat, még a ruházat is máskép áll. Míg régen a nemesek kiváltsága volt a hófehér bőr, hiszen nekik nem kellett a napestig a földeken dolgozniuk, így nem barnultak le, addig az utóbbi 2 évtizedben a barnaság számított igazán szexinek. Mostanság viszont ismét kezd kicsit megfordulni ez a tendencia az egészségtudatosság jegyében.

 

Egyre több figyelemfelkeltő reklám, blog, hír születik a napozás káros hatásairól. A napvédőkrémek / kozmetikumok őrületes teret kezdenek hódítani, miközben a lakosság java része D-vitamin hiánnyal küzd.

Valóban ennyire szélsőséges lenne a helyzet?

A helioterápiát, azaz napfényterápiát már az asszírok, egyiptomiak, görögök, rómaiak is alkalmazták, mint gyógykezelést. Persze mondhatjuk, hogy azóta mennyit vékonyodott az ózonréteg, sokkal károsabb a napsugárzás, de ne feledjük el azt sem, hogy a környezetünk és ezzel együtt szervezetünk is hatalmas változásokon ment keresztül: sokkal több a káros vegyi anyag a levegőben, a testünk a sok műanyaggal (szó szerint és átvitt értelemben is), nehézfémmel terhelt, vitamin- és nyomelemellátása viszont csökkent. A természet öléből fedett négy fal közé szorultunk, elmarad a mindennapos kapcsolódásunk a környezettel, örülünk, ha hétvégén kicsit kint tudunk sütkérezni. Ilyenkor persze hajlamosak vagyunk túlzásba esni és könnyen leégni, és persze az sem mindegy, mikor tartózkodunk a napon.

A direkt sugárzást befolyásolja az évszak, a napszak, a földrajzi helyzet magassága, így nyáron, a déli órákban, a magas hegyeken a sugárzás erőssége akár 10-30%-kal is növekedhet. Továbbá az intenzitás fokozódik a visszaverődő sugárzás miatt, mint például a víz, a hó, akár a homok esetében, értelemszerűen könnyebb is leégni.

Érdekes például, hogy sós, jódos vagy szulfátos vízzel átnedvesített bőr sugárérzékenysége fokozottabb. Tehát a tengerparton vagy gyógyvizes nyaralás alkalmával ezt érdemes szem előtt tartani.

A helioterápia hasznos lehet olyan betegségeknél, mint:

• csont-, ízületi és nyirokbetegségek
• tbc
• psoriasis (pikkelysömör)
• ekcéma, ichtyosis (halbőrűség)
• gerinc és végtagízületi megbetegedések

Tehát, ha összekötnéd a kellemest a hasznossal, a napfényen folytatott edzéssel, gyógytornával két legyet is üthetsz egy csapásra - értelemszerűen itt nem a nyári déli órákban, csupasz testtel, a puszta közepén végzett önkínzásra gondolunk.

A napfényterápiának egyetlen hátulütője van, hogy az intenzitása nem szabályozható. Még a felhők is körülbelül mindössze 15%-át nyelik el a sugárzásnak (nem az éjszakai sötétséget hozó komor, fekete viharfelhők). Ezért a borús nyári napokon is résen kell lenni, mennyi is az annyi, azaz az egészséges eltölthető órák száma a szűrt napfényen.

A fény analízise, tulajdonságainak megismerése lehetővé tette a napfénysugárzás különböző komponenseinek az elkülönítését és ezek különböző biológiai hatásainak felfedezését.

 

 

A sokat emlegetett UV, azaz ultraibolya sugárzás hullámhossz-tartománya 200-400 nm, melynek biológiai hatását 3 különböző alcsoportra lehet felosztani, bár élesen egymástól elválasztani ezeket nem lehet:

• 200-280 nm C-típus
  Teljesen elnyeli a légkörben lévő ózonréteg. A mesterségesen előállított C-típusú sugárzás a bőrről visszaverődik, viszont remek csíraölő, baktericid és vírusaktivitás csökkentő hatása miatt helységek fertőtlenítésre használják.

• 280-315 nm B-típus
• 315-400 nm A-típus

Az A- és B-típus a szervezetbe bejut, de ott eltérő helyi és általános hatást váltanak ki. Ilyen például a pigmentáció, a barnulás, ami különböző hatásmechanizmussal alakul ki a két típusban. Az A-típus besugárzás hatására például nem alakulnak ki szabad gyökök és így gyulladás, bőrvörösség és hámlás sem.

Az ultraibolya sugárzás egyéb, ritkábban emlegetett hatásai: hisztamin és hisztaminszerű anyagok felszabadulása, melynek következtében számos enzimaktivitás jön létre, hat a vérképzésre, immunszuppresszív hatással bír, a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus oldalát erősíti, stressz csökkentő hatású. De, mint minden jóból, nyilván ebből is megárt a sok.

Mondanunk sem kell, - hiszen nyilván legalább egyszer az életben mindenki (szó szerint) megégeti magát a napon-, hogy mennyire fontos a védelem, a megelőzés mind a bőrnek, mind a szemnek.

Védheted magad kalappal, lenge öltözettel, árnyékban tartózkodással, de ha erre semmi esélyed - főként sportolás közben -, marad a naptej és a napszemüveg. Bár ezek hosszútávú hatásairól megoszlanak a vélemények.

1. A napszemüvegeket sokszor azzal vádolják, hogy a pupilla kevésbé lesz védett, hiszen nem szűkül össze annyira a sötétített üveg mögött, emiatt hosszútávon fényérzékennyé válhat a szem.
2. A naptejeket a bennük található rengeteg kemikália miatt éri kritika, ami a bőrön át felszívódva különböző negatív hatást indukálhat a szervezetben, sőt vannak olyan összetevők melyek napfény hatására sejtromboló szabadgyököket képezhetnek.

Hogyan válassz biztonságos napszemüveget sportoláshoz?

A kifejezetten sportolási célra fejlesztett napszemüvegek

• könnyűek,
• bírják a kiképzést,
• rázkódásnál nem lötyögnek,
• nem csúszkálnak jobbra-balra, fel-le, és
• spéci gumis bevonatuknak hála a helyükön maradnak.

Sőt, a legtöbb sportsisak is rendelkezik már olyan műanyag rögzítő kerettel, ami megkönnyíti a napszemüveg viselését. Igaz sokaknál ez utóbbi okozott néha kellemetlenséget, azzal, hogy a sisak rázkódását lekövette a napszemüveg is. Ezért a kínálatban találhatóak olyan rövidebb szárú szemüvegek melyeknek a szára nem ér el a bukósisak rögzítő keretéig.

Sport közben a teljesítmény múlhat a szemüveglencse színén és formáján is!

A nagyon sötét lencsék nem mindenkinek szerencsések, teljesen más lesz a nyerő, ha egy erdőben száguldozó bringás vagy, vagy ha egy a tűző napon, vízen evezős kajakos. Az árnyékos erdőben jobb szolgálatot fog tenni egy világosabb lencse, ami kiemeli a kontrasztokat (pl.: sárga tónus), szemben a tűző nappal, ahol ideálisabb választás a sötét, közepesen sötét lencse. De ha többrétű felhasználásra szánod, a cserélhető lencsékkel nem lőhetsz mellé.

AZ UV-védelem mellé, szükség esetén még plusz védelmet adnak a polarizált lencsék, amik nem engedik át a szemet vízszintesen érő fénysugarakat. Ez nagyon nagy segítség lehet például a vízről érkező tükröződések kiszűrésében. Viszont hátrány, ha 40 fokban repesztesz bringával az aszfalton, amikor a polarizáció miatt vizesnek tűnhet az út, ami egyáltalán nem mindegy.

 

 

És ha már szín, nyilván a forma sem mindegy. Ha olyan sporttevékenységet folytatsz, ahol a perifériás látásnak döntő szerep jut, akkor olyan napszemüvegre lesz szükséges, ami a látótered lehető legnagyobb részét lefedi, nem engedi, hogy holttér legyen a látásodban.

Sőt mi több, egy kellően nagy lencse nem csak a fénytől védi a szemed, de szükség esetén akár a felpattanó apró kavicsoktól, a menetszélben vágtázó bogaraktól is.

Hogy ne főjön rád a szemüveg, az izzadástól ne párásodjon be és vesszen el látómeződ, fontos, hogy a szemüveg szellőzése is megoldott legyen: ezt a keret és lencse találkozásánál lévő apró lyukak biztosíthatják számodra.

Ha pedig nem akarod kitenni magad a káros UV-sugáérzásnak, használj szobabiciklit!

Ideális naptej választása sportoláshoz

Ha az UV-sugaraktól egy lenge öltözettel nem megoldható a bőröd védelme, akkor nyilván muszáj bevetned valami mást, így marad a naptej.
A sportoláshoz használt naptej

• állaga jó, ha könnyű, hogy ne zárja el a pólusaidat,
• vízálló, hogy az izzadással ne csurogjon le rólad,
• faktorszáma a bőröd érzékenységéhez igazodjon
• hogy a bőrödre kerülő kemikáliák számát csökkentsd, sőt, egyáltalán nem baj, ha illatanyag-mentes.

Legtöbb esetben a bőrrák kapcsán merül fel az UV-védelem, azonban tanulmányok kimutatták, hogy a rák kialakulásának 5-10%-a genetikai eredetű, viszont a maradék 90-95% a környezeti tényezők és az életmód számlájára írhatóak. Sőt, a különféle sugárzások (UV-sugárzás ennek egy kisebb része) mindössze 10%-a hozható összefüggésbe rákos megbetegedésekkel.

 

 

Sajnos vannak olyan környezeti tényezők, melyek ellen tehetetlenek vagyunk, mint például, hogy mennyi toxin van a levegőben, viszont azt meg tudjuk válogatni, hogy mit kenünk a bőrünkre, közvetlen mivel érintkezünk. A napvédő krémeket leegyszerűsítve két fő nagy csoportba sorolhatóak az ásványi és a kemikália-alapúak közé. Ha teheted, használd az előbbit.

Naptejválasztásnál értelemszerűen vedd figyelembe egyéni érzékenységeid és válassz olyan terméket, melyben az alábbi összetevők közül egyik SINCS jelen:

• „Para-amino-benzoesav (PABA), beleértve az oktil-dimetil PABA-t is
• Benzofenonok, különösen a benzofenon-3
• Cinnamátok, főként az oktil-metoxi-cinamát (OMC)
• Homoszalátok
• 4-metilbenzilidén-kámfor (4-MBC)”
• Parfüm

*Forrás: link

A spray-es változatokat sajnos könnyen be is lehet lélegezni, tehát könnyedén bekerülhetnek a tüdőbe - így ezeket sem ajánljuk.

Érdekes még megjegyezni, hogy a jobb jódellátottsággal rendelkező személyek bőre sokkal kevésbé ég le és inkább szépen barnul. Mindenképpen érdemes a külső védekezés mellett a belsőre is hangsúlyt fektetni: figyelj az étkezésre, folyadékbevitelre, kerüld a feldolgozott élelmiszereket és élvezd a jó időt!

 

Képek: Unsplash.com