Miért úszol neki a kötélnek gyors vagy hátúszás során?

Az úszás lehet egy kellemes hűsítő mozgásforma a meleg nyári napokon, egy rendszeres hobbi, vagy egy embert próbáló kőkemény sport.

Az úszó ideális testfelépítése

Egy ideális sprinter úszó testfelépítését tekintve magas és nyúlt, hosszú végtagok jellemzik, ami hullámellenállás tekintetében is előnyére válik.
A testösszetétel sem elhanyagolható: kisebb sűrűségű úszónak nagyobb a felhajtóereje, így könnyebben lebeg a vízen, jobb a vízfekvése.

Az úszó "sűrűsége" a szövetek arányától függ, tehát nem mindegy, hogy milyen a testösszetétele.

A szövetek sűrűsége különböző:

• A csontszövetnek a legnagyobb a sűrűsége,
• az izomé kisebb,
• és a zsíré a legkisebb.

A sűrűséget változtathatjuk, méghozzá belégzéssel. Az úszók a kedvező vízfekvés érdekében, rövid távon nem fújják ki a levegőt, ezáltal kedvezőbb lesz a felhajtóerő. Ha az úszó sűrűsége könnyebb a víznél, 1,00 g/cm3-nél kisebb, akkor a sportoló lebeg a vízen, erőkifejtés nélkül képes fennmaradni.

Ezért (is) nagyon fontos az úszók tüdőkapacitása:

• minél nagyobb a tüdő, annál több oxigén felvételére képes.
• Egy versenyző tüdőkapacitása 30%-kal nagyobb lehet hasonló súlyú és testösszetételű egyénétől.

Az igazi sprinter úszó ismérve a nagyon magas anaerob kapacitás mellett, a képesség, hogy meg tud birkózni a nagy intenzitású testmozgással, valamint hibátlan úszástechnikával rendelkezik. Természetesen az úszás mellett egyéb, izomépítő és kardio jellegű kiegészítő edzést is végez az állóképessége növeléséhez, pl. fut, kerékpározik, evezőgépet használ.

Az úszás technikája

Az úszás egy rendkívül technikás sport. Az optimális technika az anaerob kapacitás, az erő és a teljesítmény együttes megléte elengedhetetlen.

• Sokáig kísérleteztek az úszók, mire rájöttek, hogyan is kell a kézfejet tartani, és a kezet víz alatt mozgatni ahhoz, hogy az előrehaladás a legoptimálisabb legyen.
• Az úszószakemberek megállapították, hogy több húzásminta is lehet hatékony, így elfogadható.
• Az előre hajtó erő hatékonysága viszont nagymértékben függ a kéztempó hosszától.
• Ez azt jelenti, hogy egy víz alatti karmunka során mekkora utat tesz meg a kéz.
• De az sem mindegy, hogy egy karcsapásnyi idő alatt a kéztempó hossza mekkora erővel és teljesítménnyel van kombinálva.
• Közel 50 izom dolgozik egyszerre (lapocka stabilizátorok, felkar izmai, csukló hajlítók, mellizmok stb.), amelyek a munka 2/3-át végzik a lábizmokhoz képest.
• Mégis a kar- és lábtempónak összehangolt ritmusra és mozgásra van szüksége.

Gyorsúszás

Gyorsúszás során, ha a kartempó túl széles, oldalra irányul, az úszó messze viszi a testétől a karjait, azzal olyan oldalirányú akciót hoz létre, melyre az ellentétes oldali láb, szintén egy ellenkező irányú kicsapódással fog reagálni.

Hátúszás

Hátúszás során talán a jobbra-balra kacsázás még intenzívebben megfigyelhető, könnyen előfordul, hogy pár karcsapás után az ember az uszodai sávelválasztó kötélen találja magát, aminek pusztán annyi az oka, hogy a víz alatti kartempó propulzív fázisában az úszó nem fordítja el kellőképp a törzsét, így a víz alatti tempónál oldalra hozza létre ezt az erőt.

Láthatod, hogy az úszás önmagában ugyan egyszerűnek tűnik, mégis számos tényező befolyásolja annak minőségét és élvezeti faktorát is. Éppen ezért hobbistaként is érdemes lehet pár úszóleckét venni, hogy megtapasztald milyen a vizes közegben valóban, könnyedén a vízzel és nem a víz ellen siklani.

Borítókép: CHUTTERSNAP // Unsplash