A ketogén diéta

A ketogén étrend alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú étrend, amely számos egészségügyi előnyt kínál. Jónéhány tanulmány ír arról, hogy ez a fajta étrend segíthet a fogyásban és az egészség megőrzésében. Alapvetően sok hasonlóságot mutat a low carb jellegű egyéb étrendekkel, például az Atkins diétával. A ketogén diéta magában foglalja a szénhidrátbevitel drasztikus csökkentését, a zsírbevitel növelését, mellyel a szervezetet a ketózis állapotába hozza a vércukor- és inzulinszint, valamint a diasztolés vérnyomás és a triglicerid szint csökkenését eredményezve. Az agy számára szükséges szénhidrátot a ketogén diéta ketonokkal biztosítja, amit a zsírból alakít át a máj. A köznyelv ezt úgy nevezi, hogy a ketogén diéta átállítja a szervezetet arra, hogy az optimális működés fenntartásához elsődleges energiaforrásként ne szénhidrátot, hanem zsírt égessen el.

Mi a ketózis?

A ketogén diéta alapja a ketózis, amely egy olyan metabolikus állapotot jelöl, melynek során a szervezet üzemanyagként/energiaforrásként zsírt használ szénhidrátok helyett. 

• Ez az állapot tudatos diétázás nélkül is előfordul, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva korlátozott mennyiségű szénhidráthoz jut, például éhezéses állapotok esetében. 

• A ketogén diétával ellentétben azonban az ilyen, nem kontrollált állapotokban a ketózist megelőzően a szervezet előbb a működéséhez jelentős energiaforrásokat felemésztő izomszövetet kezdi leépíteni, még mielőtt a zsírraktárakhoz nyúlna. 

• A koplalást, ételmegvonást tehát óriási hiba volna a ketózis előidézésére használni, hiszen – bár nincs szénhidrátbevitel - a fehérje pótlása nélkül jelentős izomveszteség árán jutunk csak el a zsírszövet üzemanyagként való felhasználásáig.

A ketogén étrend követése a leghatékonyabb módja a ketózis belépésének, ami magában foglalja a szénhidrátfogyasztás napi 20-50 grammra történő korlátozását és a zsírok, például hús, hal, tojás, dió és egészséges olajok fogyasztását. Mivel a fehérje nagy mennyiségben fogyasztva glükózzá alakítható, ami lassíthatja a ketózisba való átmenetét, a ketogén diéta a a túl nagy mennyiségű fehérjebevitelt sem engedi.

A ketózisba lépés tünetei:

• Fokozott szomjúság,

• Szájszárazság,

• Gyakori vizelési inger,

• Csökkent éhségérzet,

• Csökkent étvágy.

Milyen típusú ketogén étrendeket ismerünk?

Tévedés volna azt hinni, hogy a ketogén diéta annyiból áll, hogy fakanállal esünk neki a zsírosbödönnek. Ennél azért kifinomultabb a módszer, sőt, többféle ketogén metódust ismerünk.

A módszert eredetileg az epilepsziás betegek rohamainak konzervatív - azaz nem gyógyszeres - terápiájaként alkalmazták:

• Az  epilepsziás betegek megfigyelésekor  kiderült, hogy a kevés szénhidrátot, ellenben több zsírt fogyasztó epilepsziás betegek rohamkészsége, valamint a rohamok intenzitása jelentősen csökkent. (Ennek  neurobiológiai és neuroendokrinológiai hátterére  ebben a cikkben nem térünk ki részletesen.)

• A megfigyelésből később szoros felügyelet mellett dolgozták ki az első kontrollált ketogén étrend alapjait, melynek mondhatni hozzáadott előnye a fogyás.

• Az évek során természetesen tovább csiszolták a diéta módszertanát, ebből több különböző diéta típus alakult ki.

A klinikai vizsgálatok leginkább a normál és a magas fehérjetartalmú ketogén étrendet vizsgálták alaposabban, a ciklikus és a célzott típust pedig leginkább testépítők és sportolók használják.

A ketogén diétatípusok főbb jellemzői

A normál ketogén étrend (SKD):

• Nagyon alacsony szénhidráttartalmú, mérsékelt fehérjetartalmú és magas zsírtartalmú étrend.

• Jellemzően 70% zsírt, 20% fehérjét és csak 10% szénhidrátot tartalmaz.

Ciklikus ketogén étrend (CKD):

• Magasabb szénhidráttartalmú időszakokat foglal magában, például:

• 5 ketogén napot 2 magas szénhidráttartalmú nap követ, és így tovább.

Célzott ketogén étrend (TKD):

• Ez a diéta lehetővé teszi szénhidrátok hozzáadását az edzések között.

Magas fehérjetartalmú ketogén étrend:

• Hasonló a normál ketogén étrendhez, de annál több fehérjét tartalmaz.

• Az arány általában 60% zsír, 35% fehérje és 5% szénhidrát.

A ketogén diéta és a cukorbetegség

A ketogén diéta akár 75%-kal fokozhatja az inzulinreceptorok érzékenységét, ami a zsírszövet fokozatos elvesztésével, azaz a fogyással együtt a kettes típusú, nem inzulindependens cukorbetegséggel együtt élők számára kétségkívül egészségügyi előnyt jelent.

Tekintve azonban, hogy a szervezet átállítása a szénhidrát elégetéséről zsírégetésre egy cukorbeteg ember esetében a szokásosnál is szorosabb kontrollt kíván, nem ajánlott a ketogén diéta elkezdése orvosi felügyelet nélkül!

Miért ne vágjunk bele a ketogén diétába felügyelet nélkül, ha cukorbetegek vagyunk?

Egy a ketogén diéta hosszú távú hatásait vizsgáló  tanulmány,  ami 349 kettes típusú cukorbetegséggel együtt élő ember részvételével készült, azt az eredményt is beemelte a tapasztalatok közé, hogy a két éven át tartó ketogén diéta során átlagosan 11,9 kilogrammot veszítettek súlyukból a résztvevők.

Ez valóban impozáns, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy:

• A cukorbetegek számára előírt speciális, (például napi 160 gramm), a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok arányát kontrolláló, a szénhidrát bevitelt öt-hat kisétkezésre elosztó étrend betartásával akár még rendszeres testmozgás nélkül is elérhető ugyanez sőt, ennél jobb eredmény, fele ennyi idő alatt.

• Rendszeres, kardio jellegű testmozgással –  futás, kerékpározás, elliptikázás,  úszás - a 160gCH diéta mellett akár évi 20-25 kilogramm fogyást is magáénak mondhat a cukorbeteg, amivel akár a gyógyszeres terápia teljes elhagyását is elérheti.
• Mégpedig a low carb diéta fogyasztásával járó gyakori hipoglikémiás rohamok, valamint a diabéteszes ketoacidózis kockázata nélkül.

Ez utóbbi során a vérben megnövekedett keton mennyisége súlyos tudatzavart, eszméletvesztést, elsősegélynyújtás híján pedig visszafordíthatatlan károsodást és végzetes kimenetelű állapotot idéz elő a cukorbetegeknél.