Az emberi test harisnyája, avagy mit érdemes tudnunk a kötőszövetekről

Van egy titokzatos szövet a bőr alatt, egy olyan pólya, ami harisnyaszerűen öleli körbe, köti össze különböző izomcsoportjainkat. Ez a háló az úgynevezett fascia. Különlegessége abban rejlik, hogy akár a talptól a fejünk búbjáig képes egymással összefüggő rendszerré alakítani a test izmait. Ha ennek a rendszernek valamely pontján „hiba”, sérülés, túlfeszítés, túlnyúlás, rövidülés történik, az hatással lesz ugyanazon lánc többi elemére is.

És csak hogy fokozzuk, mennyire páratlan szerkezet is a test, tudni kell, hogy ugyanúgy, ahogy izomzatból is van felszíni és mély, ugyanúgy ezekből a hálózatokból is. Pont ahogy egyes izmok a test elülső részén fejtik ki erejüket, ennek megfelelően az elülső fascia lánc is ezen izmok behálózásával hat a test elülső részére, a hátul lévő izmokat összefogó hátsó lánc értelemszerűen a test hátsó részére lesz befolyással. Hogy kiegészítsük a teljes képet, az oldalsó és spirális láncokról sem szabad megfeledkeznünk.

A 7 mozgási lánc

Ha nagyon pontosak és részletbe menőek szeretnénk lenni a mozgásszervrendszert érintően összesen 7 különböző vonalról / láncról beszélhetünk:

1, Felszínes hátsó lánc

Funkciója röviden: Térdhajlattól felfelé a hiperextenzióban vesz részt, illetve a hátrahajlásban, kiegyenesedésben.

2, Felszínes elülső lánc

Funkciója: A törzs és a csípő hajlítása, a térd nyújtása és a lábfejek felfelé biccentése. A felületes hátsó lánccal együttműködve tartják egyensúlyban a testet.

Tudtad, hogy simán egy helyben állni is folytonos izommunka? Bizony, ez a két lánc is folyamatosan hat egymásra.

3, Oldalsó lánc

Funkciója: részt vesz a törzs oldalirányú hajlításában, a csípő távolításában és a lábfejnél az oldalra hajlásban, de egyfajta „fékként” is működik a törzs oldalirányú és forgó mozgásaiban. Sőt mindezen túlmenően segíti a felszínes-, valamint a karvonal munkáit, őrzi a jobb és bal oldal közötti egyensúlyt.

4, Spirális lánc

Funkciója: kettős spirálként burkolja körbe a testet. A legtöbb lánccal kapcsolatban áll. spirálokat és forgásokat hoz létre és közvetít a testben, valamint excentrikus és izometrikus összehúzódás esetén stabilizálja a törzset és a lábat.

Nagyon sokszor érintett a testen mutatkozó eltolódásokban, tekeredésekben.

5, Karvonal

Funkciója: a karok súlya miatt a könyökből eredő feszültség a hát közepét érinti, a váll helytelen helyzete pedig jelentős terhelést okozhat a bordákon és a nyakon, ezáltal a légzésfunkción is.

6, Funkcionális lánc

Funkciója: a spirális vonal kiegészítője, közvetíti az ellentétes oldali mozgásokat, mint amilyen például járás közben a váll és az ellentétes oldali csípő helyzete. Sportolás esetén a stabilizálást segíti olyan mozdulatok közben, mint jógánál a fej felett végzett karmozgások, vag fociban a labdába rúgás. Akár úgy is mondhatnánk, hogy a végtagok mozgási energiáit központosítja a törzsben.

7, Mély elülső vonal

Funkciója: nincs kifejezetten hatása alá tartozó mozgásforma a csípőközelítésen és a rekeszizom légzési mozgásán kívül, inkább a többi lánc finommozgását támogatja. Mégis, gyakran ennek a láncnak a gyengesége miatt következhetnek be sérülések, hiszen szakavatatlan szemnek elég nehéz kiszúrnia ennek a láncnak a rendellenességét.

Mégis miért érdekesek számunkra ezek a láncok?

A kép forrása: www.newscientist.com

Annak ellenére, hogy a fasciák ismerete sokkal régebbre nyúlik vissza, mégis az elmúlt 15-20 évben robbant be a köztudatba, került ismét erőteljesen a látótérbe. Többek közt Tom Myers Anatomy Trains oktatásai kapcsán beszivárgott a jógába, a funkcionális edzésbe, a gyógytornába és olyan terápiás eljárásokba, mint amilyen pl.: a trigger pont, vagy a fasciaterápia.

A stabilitás, a feszítés, a húzás, a rögzítés, a rugalmasság és ezekkel együtt a testtartás kompenzációja mind ezeken a vonalakon keresztül oszlik meg.

Példának okáért vegyünk egy gyakori esetet: a vállfájást.

• Ha csak magát a vállat kezeljük, nem minden esetben érhetünk el javulást, ugyanis krónikus (nem trauma eredetű) fájdalomnál (is) mindig meg kell keresni a kiváltó okot.
• Ha felszínes a légzés, a rekeszizom és a bordaközti izmok nem lesznek kellő hatással a mellkasra, az nem fog kiemelkedni, a váll/vállak előrebukott helyzetben maradnak. Próbálj csak meg nagy levegőt venni, s teleszívni a tüdődet előre bukott vállakkal… garantáltan sikertelen lesz az akció.
• Ha előre helyezett a fejtartás a háti gerincszakaszt is magával húzza, görbül a hát. Ha a hát görbül, a mellkas szintén nem tud kiemelkedni, a vállak pedig ismételten előre fognak bukni.
• Ha csavarodik a medence a csavarás irányába eső váll szintén előre fog bukni, hiszen a törzsön keresztül a mellkas is tekeredik.
• Ha oldalirányú kibillenés van a medencében, az ellentétes oldali váll lejjebb fog süllyedni.

Már most is láthatod mennyi különböző vonalat és izmot érinthet egy adott probléma. A láncok ismerete viszont sokat segíthet az okok kiderítésében és így ezeknek a problémáknak a megoldásában, kiküszöbölésében.

Természetesen mindez nem csak hétköznapi embereket, hanem sportolókat is ugyanúgy érinti. Az egészséges láncok segítenek megakadályozni a sérüléseket, jobb eredményt, nagyobb erőbedobást biztosítanak.

Csak egy érdekes és szélsőséges példával élve, hogy lásd mennyire összefügg minden mindennel: még a nyelv helyzetének is fontos szerep jut.
Egy magasugró eredményét sikerült feljebb tornázni csupán annyival, hogy a nyelv nyugalmi helyét visszaterelték a szájpadlásra. Nyilván ez nem csak az egészséges orrlégzés kialakításában fontos, hanem a nyelv is a testet behálózó kötőszöveti pólyának köszönhetően összeköttetésben áll a tüdővel, a rekeszizommal és így mozgásra átvetítve a testsúlyközéppont emelkedéssel.

De elég csak belegondolni, milyen elváltozásokat okoz az arcon a szájlégzés. Az álcsúcs lecsapottá válik, az állkapocs hátratolódik, a fejtartás előrehelyezett lesz, így ezzel együtt romlik a testtartás is. Bizony, ebben is mind-mind szerepe van a fasciának.

Újabb példával élve, egy sarkantyúfájdalom sem fog elmúlni attól, hogy a talpadat masszírozgatod. Ha ismered a hátsó lánc elemeit, akkor máris tudni fogod, hogy a talpmasszáson kívül figyelmet kell fordítani a vádlira, gerincmerevítőkre, a nyakizmokra. Vélhetőleg ezeket mind-mind végig kell lazítani, trenírozni, akkor lesz teljes értékű és gyors a gyógyulás.

A példákat még hosszasan lehetne sorolni, de reméljük ez a kis ízelítő hozzájárul ahhoz, hogy összefüggő rendszerként gondolj a testedre és bármilyen terápiát választasz, körültekintően tudsz majd eljárni.

Hogyan őrizd meg a fasciák egészségét?

Megelőzésképpen, edzéseidben szerepeljenek rendszeresen lazító és nyújtó gyakorlatok az erősítések mellett. Mobilizáláshoz, a fasciák lazításához számtalan remek és egyszerű eszköz közül tudsz választani, mint amilyen a masszázshenger, masszázslabda. A nyújtást segítheted jógaszalaggal vagy power banddel. Ezek használata igen egyszerű és az otthonodban is bármikor sort keríthetsz rá, a rendszeresség hidd el, kifizetődő lesz.

Amennyiben krónikus fájdalmakkal küszködsz, vagy preventív jellegű edzést végeznél, alkalmazz összetett gyakorlatsorokat, melyek a különböző kötőszöveti láncokat együttesen mozgatják meg. Ezek lehetnek egész egyszerű légzésgyakorlattal összekötött mozgásminták, vagy gondolhatsz olyan több síkú feladatokra, mint akár kitörésben oldalra fordulás egy test előtt kitartott gumiszalaggal.

A borítókép forrása