Nagyon sok olyan ember van, aki télen előszeretettel szopogatja el a  tetőről lenyúló jégcsapokat, vagy éppenséggel a jégszekrényben készített  jégkockákat rágcsálja el. Azt gondolhatnánk, hogy ez inkább a  gyermekekre jellemző szokás, ám ez nem így van, hiszen nagyon sok  felnőtt is rendszeresen eszi a jeget.	De vajon ez csak egy furcsa hóbort, vagy netán egy súlyosabb egészségügyi probléma jelzője is lehet? Nemrégiben fény derült arra, hogy a jég szopogatása iránt érzett vágyat nagyon komolyan kell venni! A jelenséget pagofágiának is nevezik. A pagofágia tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ember olyan dolgokat vesz a szájába és fogyaszt el, ami nem étel. 
Pagofágiás az, akik krétát, füvet, vagy éppenséggel földet eszik, illetve a jég evése, rágcsálása is a pagofágia egyik jele lehet. Igen ám, de mit is jelent az, ha valaki jeget eszik? A legújabb kutatások szerint, aki olthatatlan vágyat érez azzal kapcsolatban, hogy a jeget a szájába vegye és megegye, az nagy valószínűséggel vashiányos vérszegénységben szenved! A vashiányos személyekre a jég elszopogatása nagyjából olyan hatással van, mint egy egészséges emberre az, ha megiszik egy csésze kávét. 
A vashiányos vérszegénység egyik legkínzóbb tünete ugyanis a kóros fáradtság, aluszékonyság, a jég szopogatása pedig enyhíti ezt a kellemetlen tünetet. A jég szopogatása miatt a vashiányos személy „felébred”, felélénkül, vagyis a fáradtság érzet ideig-óráig csökken. A vashiány okozta fáradtságérzet amiatt alakul ki, hogy a vérben lévő hemoglobinszint igen alacsony, vagyis ez azt jelenti, hogy kevesebb oxigén kering a véráramban. A jég szopogatása hatására a vérszegény emberekben beindul az úgynevezett „búvárreflex” vagyis az agy több oxigénhez tud jutni. 
A búvárreflex majdnem minden olyan gerinces állatnál működik, amelyek légzéssel veszik fel az oxigént a szervezetükbe. Amikor ezeknek az állatoknak a testük víz alá merül, a szívritmus jelentősen lelassul, az erek pedig összeszűkülnek a végtagokban. Ez a jelenség reflexszerűen megy végbe, célja pedig az, hogy a létfenntartó szervekbe több oxigén juthasson be az által, hogy a test perifériáinak oxigén felhasználása minimálisra csökken. 
Az embereknél ugyan ez a búvárreflex csak csökevényesen működik, mégis nagy a valószínűsége annak, hogy a jég szopogatása közben a reflex működésbe lép, hogy az agy több oxigénhez juthasson.
 A reflex egyébként akkor lép működésbe, amikor az arcot hideg víz éri. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a vashiányos személyek folyton jeget kívánnak szopogatni, mert ösztönösen érzik azt, hogy ezzel több oxigénhez juttathatják az agyat.Te ismersz olyan személyt, aki szeret jeget szopogatni?