A kardiógép-választás manapság nem is olyan könnyű, mint azt elsőre gondolnád és ezt csak is az tudja igazán átérezni, aki járt már ebben a cipőben. Lehet, teljesen magabiztos elképzelésed van arról, milyen otthoni kardiógépet szeretnél, ami legalább egészen addig tart, amíg meg nem nyitod a böngésző ablakát és eléd nem tárul a webshopok végelláthatatlan kínálata. Görgetsz, nézelődsz és már ötleted sincs, hogy a futópad vagy szobabicikli lenne a jobb számodra, netán lehet, hogy már a szobabicikli vagy ellipszistréner között vacillálsz, miközben szemet vetsz az evezőpad előnyeire is, és pillanatok alatt az egész vásárlási szándék egy merő káosszá válik a köbön.

Holott hetek óta vizionálod magad amint Netflixezés közben végre nem csak a látottaktól izzad a tenyered, hanem bizony az otthoni kardiógépeden végzett egy órás kis aerob edzés is beváltja izzasztó hatását. Ne hagyd, hogy ez az éles kép egyre inkább elmosódjon a kardiógépek összehasonlítása közben. A fő kérdés ugyanis nemcsak az, hogy melyik égeti a legtöbb kalóriát, hanem hogy melyikkel fogsz hetek múlva is mosolyogva (vagy legalábbis nem az életedet átkozva) együttműködni. Ehhez hoztunk egy kis mankót Neked!

Futópad – mint egy klasszikus, de kíméletlen szerető

Ha hajlamos vagy alulértékelni magad, vagy pont fordítva: képes vagy ellébecolni egy-egy edzést, akkor a futópad a neked való otthoni kardiógép.

Hatalmas előnye, hogy amint felállsz a szalagra és megnyomod a Start gombot, máris a saját nappalid Usain Boltjának érezheted magad, ráadásul úgy, hogy a kívánt tempót diktálják a szalagok. Ha pulzuskontrollal végzed az edzésed, nem enged ám tingli-tanglizni 80-as pulzuson, miközben Te 100-as pulzust irányoztál elő munkatempónak, de ha alacsonyabb pulzustartományt lőttél be segít, hogy valóban abban is maradj.

Futópadon az ellenállást nem csak a szalag sebessége adja, de a dőlésszög növelése is színesítheti az edzésrutint. Szóval egy random kedd este simán felcsaphatsz teljesítménytúrázónak a Mátrában.  

A futópad a legtermészetesebb mozgásformát adja vissza: a sétát és a futást. Ha azon rágódsz, hogy futópad vagy szobabicikli legyen a befutó, érdemes tudnod egy ritkán emlegetett szakmai tényt. A futás és a séta úgynevezett "súlyterheléses" mozgás. A csontjaid a Wolff-törvény értelmében az ismétlődő mechanikai terhelés hatására extra ásványi anyagokat építenek be és megerősödnek, így a futópad kiváló a csontritkulás megelőzésére, különösen, ha erősítő edzéssel kombinálod. Ízületi érintettség esetén, hogy a lépésekkel járó becsapódásoktól megkíméld az ízületeid, nem csak a rugalmas futófelület lehet segítségedre, de a korábban említett emelkedő használatával is visszább vehetsz a becsapódás mértékéből, miközben emeled a pulzusszámod.

De van egy komoly bökkenő. Ha nem a földszinten laksz, a futópad egyenes utat jelent az alsó szomszéd, Gizi néni haragjához. A legjobb rezgéscsillapítás ellenére is dübörögni fogsz valamennyire. Ha viszont imádsz futni, fel akarod pörgetni a pulzusod, de utálod az időjárási viszontagságokat ez a te géped. És szerencsére már vannak kihajtható, összecsukható verziói is így már a tárolás sem foglal vészesen sok helyet.

A szobabicikli, mint kényelmes kompromisszum

Mi van, ha a térded, a testtartásod már nem a régi? Ilyenkor jöhet a klasszikus dilemma: futópad vagy szobakerékpár esetleg egy ellipszistréner?

Igaz ugyan, hogy a futás, mint mozgásforma egyszerű, de ha őszinték akarunk lenni nem mindenki számára egészséges. Ha van egy bedőlő bokád, helytelen testtartásod, gyenge gerincmerevítőd, egy oldal irányba billenő medencéd, gyenge csípőd a futás sokszorosan felfogja nagyítani, ha céltudatosan nem orvoslod ezeket, annak könnyen sérülés lehet a vége. Ilyen esetekben a szobabicikli vagy ellipszistréner inkább lehet a barátod.

Ha leülsz a szobabicikli nyergébe, megcsap a "kényelmesen is lehet szenvedni" illúziója. Tekerés közben nyugodtan nézheted a kedvenc sorozatodat, és még a tablet is stabilan megáll a kijelzőn. Mint említettük az ízületeidet maximálisan kíméli, kezdőknek, túlsúllyal küzdőknek vagy rehabilitációhoz abszolút telitalálat.

Viszont itt jön egy csavar, amit a fényes prospektusok ritkán kötnek az orrodra. Napi 8-10 órát ülsz a gép előtt, az irodában vagy az autóban. Ha hazaérsz, és ráülsz a szobabiciklire, lényegében tovább folytatod az ülést, csak most közben kapkodod a levegőt. A csípőhorpaszizmod, ami az ülő életmód miatt amúgy is hajlamos a megrövidülésre, kap még egy kis rövidítő kiképzést, a farizmod pedig – aminek a stabil testtartásban lenne óriási szerepe – továbbra is passzív "párnaként" funkcionál a nyergen.

Ha a szobabicikli vagy ellipszistréner között vacillálsz, és amúgy is egész nap egy irodaszékben kuksizol, a tested garantáltan jobban vágyna egy álló helyzetű, nyújtózkodósabb mozgásra.

Az ellipszistréner, űrséta a nappaliban

Rálépsz a pedálokra, megmarkolod a karokat, és elkezdesz "siklani". Az ellipszistréner olyan, mintha a futást keresztezték volna a holdra szállással. Zéró becsapódás, a bokád és a térded egyenesen hálásak lesznek érte, ráadásul a kapaszkodók mozgatásával végre a felsőtestedet is bevonod a buliba, főként, ha külön figyelsz rá, hogy a lapockáidat teljesen hátra zárd.

Hangzik annyira jól, hogy azonnal megvedd?

Várj egy picit.

Van valami, amit érdemes mérlegelned, ha a futópad vagy ellipszistréner között hezitálsz. A futópaddal ellentétben az ellipszistréner egy igazi trükkös jószág. A lendkerék, ami a finom, ízületkímélő mozgásért felel, hajlamos átvenni tőled az irányítást, amennyiben túl könnyű ellenállást választasz.

Ha nem figyelsz, egy idő után nem te hajtod a gépet, hanem az hajt téged, te pedig csak utazol a lendülettel, mint egy potyautas a villamoson. A kijelző azt írja, elégettél 500 kalóriát, de a valóságban csak a gép fizikája dolgozott helyetted. Ahhoz, hogy valóban kihozd belőle a maximumot, tudatosan kell dolgoztatnod az izmaidat, bele kell tolnod az erőt, és merned kell feljebb csavarni az ellenállást. Addig kell emelned az ellenállást, amíg azt nem érzed, hogy minden egyes lépésnél neked kell aktívan tolnod a pedált és húznod a kart, mintha egy kaptatón haladnál felfelé. Amint a terhelés elég masszív, a lendület "csaló" varázsa azonnal megtörik, a farizmod, a combod és a hátad pedig kőkeményen munkába áll.

Ha ízületi problémáid vannak, de pörgetős, teljes testes mozgásra vágysz – és hajlandó vagy odacsavarni az ellenállásnak –, ez lesz a te személyes, kalóriaégető űrhajód.

Az evezőpad előnyei: egy ami mindent visz

Most pedig evezzünk át (szó szerint) egy sokszor méltatlanul mellőzött kategóriára. Az evezőpad előnyei egyszerűen letaglózóak, és a fitneszszakmában sokak titkos kedvence.

Bár elsőre laikus szemmel úgy tűnik, mintha csak a hátadat és a karodat edzené, az evezés valójában a test izmainak 86 százalékát bevonja a munkába! Minden egyes húzás egy masszív lábtolással indul, folytatódik a törzs kőkemény stabilizációjával, és egy hát-kar húzással végződik. Ez egy komplett erő-állóképességi edzés, egyetlen folyamatos mozdulatsorba csomagolva.

De miért nem vesz akkor mindenki evezőpadot? Mert ez a gép kegyetlenül bünteti a rossz technikát. Ha görnyedt háttal, a karodból rángatod a fogantyút ahelyett, hogy a lábadból indítanád az erőt, a derekad, karöltve a válladdal, másnap felmondólevelet fog írni. Ha viszont rászánsz egy-két hetet, hogy megtanuld a helyes technikát, a legbrutálisabb kalóriaégető fegyvert kapod a kezedbe, vagyis a nappalidba.

Plusz bónusz, hogy a húzó mozdulat zseniálisan erősíti a hátizomzatot, ami a modern ember "számítógépes-görnyedt" testtartását szinte varázsütésre képes korrigálni, de nagyon fontos, hogy tudatos legyél a mozgás kivitelezésében.

A nagy döntés: hely, zaj, extrák és a pénztárcád

Oké, tegyük fel, hogy a szíved már húz valamelyikhez. De mielőtt lelkesen rákattintanál a "Kosárba rakom" gombra, nézz körül a szobában a praktikum szemüvegén át is. Egy evezőpad ugyan hosszú, de a legtöbb modell egyetlen mozdulattal felállítható a fal mellé, így alig foglal helyet. Egy szobabicikli kompakt, szinte a sarokban is elpörgethetsz rajta. A futópad és az ellipszistréner viszont igazi térfoglalók – és hiába ígéri a gyártó, hogy összecsukható, nem biztos, hogy egy fárasztó kedd esti edzés után sok kedved lesz egy 80 kilós vasakat hajtogatni és rejtegetni az ágy alá.

Gondolj a zajszintre is! Ahogy írtuk, a futópad a leghangosabb. Egy mágnesfékes szobabicikli vagy ellipszistréner viszont szinte némán suhan, míg a légellenállásos evezőpad egy hatalmas ipari ventilátor suhogását hozza, ami vagy nagyon motiváló, vagy nagyon idegesítő a tévénéző családtagoknak.

És még egy jó tanács: az extrák terén legyél kíméletlenül őszinte magaddal, és csak azért fizess, ami téged személy szerint tényleg motivál! Egy beépített érintőképernyős, 400 programos gép szuper választás, ha a virtuális hegymászó programok vagy az online edzők nélkül el sem tudod képzelni a mozgást. Ha viszont tudod magadról, hogy úgyis csak a „Quick Start” gombra nyomsz, miközben a kedvenc sorozatodat nézed, akkor egy masszív, megbízható alapmodell fogja tökéletesen kiszolgálni a céljaidat.

Melyikkel vágj bele? Kardiógépek összehasonlítása konklúzió

• Ha teljesen kezdő vagy, esetleg jelentősebb túlsúllyal küzdesz, és a legkíméletesebb, legkényelmesebb startot keresed, akkor a szobabicikli a te barátod.
• Ha a térded vagy a bokád érzékeny, de szereted az egész testet lágyan átmozgató, zenére végezhető lendületes suhanást, akkor pattanj fel az ellipszistrénerre.
• Ha nincs sok időd az edzésre, de maximális hatékonyságra vágysz, szeretnéd az állóképességedet és az izomzatodat is egyszerre acélozni, és hajlandó vagy tanulni, akkor az evezőpad lesz a megváltód.
• Ha pedig az egyszerű, letisztult, "csak megyek és csinálom" élményt keresed, javítanád a csontsűrűségedet, és van elég helyed a lakásban, akkor a futópaddal jó szövetségre léphetsz.

A lényeg, hogy a tökéletes gép számodra az, amelyikről edzés után fáradtan, de elégedetten szállsz le, és amelyikre holnapután, meg egy év múlva is lesz kedved visszamászni, anélkül, hogy szegény jószág ruhafogasként végezné.