Miért izzadunk?

Az izzadást többnyire kellemetlen jelenségnek tartjuk, és valóban vannak olyan élethelyzetek, amikor kifejezetten kínosan hat a túlzott verejtékezés. Ugyanakkor létezik az izzadásnak olyan formája is, amely jó érzéssel tölt el bennünket – ilyen például az, amikor sportolás közben szakad rólunk a víz. Bár ez is lehet kellemetlen, sőt akár veszélyes is (ha például olyan méreteket ölt, hogy a látásunkat zavarja, vagy a testünk veszélyesen csúszóssá válik), ugyanakkor az intenzív verejtékezéssel egy csomó méregtől szabadul meg a szervezetünk, azon kívül, hogy fogyókúrának sem utolsó.

Az izzadás elsődleges funkciója

Az izzadás jelenségének oka elsődlegesen a testhőmérséklet növekedésében keresendő:  a testünk hőháztartása ugyanis alapvetően egyensúlyra törekszik, és amennyiben ez az egyensúly valamilyen oknál fogva a melegedés irányába mozdul el, akkor következik be az izzadás. A testünkben keletkező plusz hőnek számtalan oka lehet a legkülönbözőbb betegségektől, gyulladásos folyamatoktól kezdve a stresszen és a hormonális jelenségeken át a sportolásból eredő felhevülésig. 

A szervezet túlmelegedése stimulálja a hipotalamuszt, amely azonnal jeleket kezd küldeni a verejtékmirigyek számára, hogy kezdjék meg a hűtést a testünkben lévő víz párologtatásával. Az emberi szervezet igazán nem spórolt a verejtékmirigyekkel: mintegy 5 millió található belőlük a bőrünk alatt. Az izzadás tehát valójában egy védekezési mechanizmus, amelyet a szervezetünk a test túlmelegedése ellen alakított ki.

A verejték 99%-a víz, a többi pedig főként konyhasó, illetve némi egyéb ásványi anyagot és olajos váladékot is tartalmaz (utóbbi felelős az izzadságszegért). Az izzadsággal tehát a vízen kívül sót is vesztünk, ezért fontos, hogy a folyadékfogyasztás mellett a sók pótlására is gondoljunk.

Amikor hatékonyan izzadunk – avagy miért is jó sportolni?

Amikor olyan sporttevékenységet végzünk, amelynek során az izmaink erőfeszítésnek vannak kitéve, mint amikor például futópadon rójuk a kilométereket, vagy éppen egy evezőpad segítségével szimuláljuk otthonunkban a folyami evezősök életét, akkor a szervezet által végzett munka hatására megemelkedik a test hőmérséklete. És hogy ilyenkor ismét egyensúlyba kerülhessen a test hőháztartása, megkezdődik a párologtatás, azaz az izzadás. Akik rendszeresen edzésben tartják magukat, azok bizonyára észlelték, hogy a kezdeti időszakban akár elviselhetetlen mértékű izzadás az edzettség növekedésével lassan ugyan, de fokozatosan csökkenni kezd. Természetesen ez nem jelenti az izzadás totális megszűnését, mégis a rendszeres munka gyümölcse a fittség növekedése mellett az izzadás mértékének jelentős csökkenése is lehet.

A túlzott izzadás egyéb okai

Az izzadást a sportoláson és egyéb intenzív mozgáson (például fizikai munkán) kívül számos egyéb tevékenység, illetve állapot is kiválthatja. Ezek között vezető ok lehet a túlzott stressz, továbbá a túlsúly. Ha jobban belegondolunk, természetes is, hogy a nagyobb súlyú emberek többet izzadnak: egyfelől nekik nagyobb testet kell lehűteniük, másfelől mindennemű tevékenységhez több energiára van szükségük, mint vékonyabb társaiknak, hiszen minden pillanatban nagyobb tömeget kell megmozdítaniuk, illetve mozgásban tartaniuk, a nagyobb erőfeszítés pedig több hőtermeléssel jár. Ráadásként a vastagabb zsírréteg nagyon jó szigetelőanyagként is funkcionál, így ha egy testesebb ember szervezete végez munkát, akkor sajnos számolnia kell azzal, hogy a belső hő a “nem kívánt zsírszigetelésnek” köszönhetően nehezebben jut el a bőrig.

Hölgyek előnyben

Többen most bizonyára igazságtalanságot kiáltanak, de ettől még tény, hogy a hölgyek lényegesen – egyes tanulmányok szerint legalább 50%-kal – kevesebbet izzadnak, mint a férfiak, és ennek még csak véletlenül sem az az oka, hogy kevesebbet mozognak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a hölgyek vízháztartásának szabályozása sokkal hatékonyabb, aminek az eredménye az, hogy később kezdenek el izzadni, mint férfi társaik.

Szívd fel begyem a sok vizet!

Akár futópadon, akár elliptikus tréneren vagy éppen szobakerékpáron végezzük az edzéseket, fontos, hogy minden esetben megfelelő mértékben pótoljuk az izzadás során elpárologtatott folyadékmennyiséget és a vele együtt távozó sókat. Szélsőséges esetben – azaz például egy intenzív edzés során – óránként akár több liter folyadékot is veszíthetünk, éppen ezért a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a folyadék folyamatos visszapótlásának fontosságát. 

Az izzadás mértéke eltérő lehet függően

• a genetikai hajlamtól, egyéni alkattól,

• a külső hőmérséklettől és páratartalomtól,

• a táplálkozástól,

• az életkortól,

• a nemtől,

• a stresszszinttől,

• az edzettségi szinttől.