Az izzadást többnyire kellemetlen jelenségnek tartjuk, és valóban vannak olyan élethelyzetek, amikor kifejezetten kínosan hat a túlzott verejtékezés. Ugyanakkor létezik az izzadásnak olyan formája is, amely jó érzéssel tölt el bennünket – ilyen például az, amikor sportolás közben szakad rólunk a víz. Bár ez is lehet kellemetlen, sőt akár veszélyes is (ha például olyan méreteket ölt, hogy a látásunkat zavarja, vagy a testünk veszélyesen csúszóssá válik), ugyanakkor az intenzív verejtékezéssel egy csomó méregtől szabadul meg a szervezetünk, azon kívül, hogy fogyókúrának sem utolsó.
Az izzadás jelenségének oka elsődlegesen a testhőmérséklet növekedésében keresendő: a testünk hőháztartása ugyanis alapvetően egyensúlyra törekszik, és amennyiben ez az egyensúly valamilyen oknál fogva a melegedés irányába mozdul el, akkor következik be az izzadás. A testünkben keletkező plusz hőnek számtalan oka lehet a legkülönbözőbb betegségektől, gyulladásos folyamatoktól kezdve a stresszen és a hormonális jelenségeken át a sportolásból eredő felhevülésig.
A szervezet túlmelegedése stimulálja a hipotalamuszt, amely azonnal jeleket kezd küldeni a verejtékmirigyek számára, hogy kezdjék meg a hűtést a testünkben lévő víz párologtatásával. Az emberi szervezet igazán nem spórolt a verejtékmirigyekkel: mintegy 5 millió található belőlük a bőrünk alatt. Az izzadás tehát valójában egy védekezési mechanizmus, amelyet a szervezetünk a test túlmelegedése ellen alakított ki.
A verejték 99%-a víz, a többi pedig főként konyhasó, illetve némi egyéb ásványi anyagot és olajos váladékot is tartalmaz (utóbbi felelős az izzadságszegért). Az izzadsággal tehát a vízen kívül sót is vesztünk, ezért fontos, hogy a folyadékfogyasztás mellett a sók pótlására is gondoljunk.
Amikor olyan sporttevékenységet végzünk, amelynek során az izmaink erőfeszítésnek vannak kitéve, mint amikor például futópadon rójuk a kilométereket, vagy éppen egy evezőpad segítségével szimuláljuk otthonunkban a folyami evezősök életét, akkor a szervezet által végzett munka hatására megemelkedik a test hőmérséklete. És hogy ilyenkor ismét egyensúlyba kerülhessen a test hőháztartása, megkezdődik a párologtatás, azaz az izzadás. Akik rendszeresen edzésben tartják magukat, azok bizonyára észlelték, hogy a kezdeti időszakban akár elviselhetetlen mértékű izzadás az edzettség növekedésével lassan ugyan, de fokozatosan csökkenni kezd. Természetesen ez nem jelenti az izzadás totális megszűnését, mégis a rendszeres munka gyümölcse a fittség növekedése mellett az izzadás mértékének jelentős csökkenése is lehet.
Az izzadást a sportoláson és egyéb intenzív mozgáson (például fizikai munkán) kívül számos egyéb tevékenység, illetve állapot is kiválthatja. Ezek között vezető ok lehet a túlzott stressz, továbbá a túlsúly. Ha jobban belegondolunk, természetes is, hogy a nagyobb súlyú emberek többet izzadnak: egyfelől nekik nagyobb testet kell lehűteniük, másfelől mindennemű tevékenységhez több energiára van szükségük, mint vékonyabb társaiknak, hiszen minden pillanatban nagyobb tömeget kell megmozdítaniuk, illetve mozgásban tartaniuk, a nagyobb erőfeszítés pedig több hőtermeléssel jár. Ráadásként a vastagabb zsírréteg nagyon jó szigetelőanyagként is funkcionál, így ha egy testesebb ember szervezete végez munkát, akkor sajnos számolnia kell azzal, hogy a belső hő a “nem kívánt zsírszigetelésnek” köszönhetően nehezebben jut el a bőrig.
Többen most bizonyára igazságtalanságot kiáltanak, de ettől még tény, hogy a hölgyek lényegesen – egyes tanulmányok szerint legalább 50%-kal – kevesebbet izzadnak, mint a férfiak, és ennek még csak véletlenül sem az az oka, hogy kevesebbet mozognak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a hölgyek vízháztartásának szabályozása sokkal hatékonyabb, aminek az eredménye az, hogy később kezdenek el izzadni, mint férfi társaik.
Akár futópadon, akár elliptikus tréneren vagy éppen szobakerékpáron végezzük az edzéseket, fontos, hogy minden esetben megfelelő mértékben pótoljuk az izzadás során elpárologtatott folyadékmennyiséget és a vele együtt távozó sókat. Szélsőséges esetben – azaz például egy intenzív edzés során – óránként akár több liter folyadékot is veszíthetünk, éppen ezért a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a folyadék folyamatos visszapótlásának fontosságát.
Az izzadás mértéke eltérő lehet függően
a genetikai hajlamtól, egyéni alkattól,
a külső hőmérséklettől és páratartalomtól,
a táplálkozástól,
az életkortól,
a nemtől,
a stresszszinttől,
az edzettségi szinttől.