Mozduljunk ki! Remek túraútvonalak Magyarországon
Az ember genetikai állományának egyik alappillére az aktív életmód, ez segítette a túlélésben hosszú évezredeken át. Vadászás, gyűjtögetés, szükség esetén menekülés, harcolás - a táplálékszerzéshez és a túléléshez is elengedhetetlen volt magas szintű állóképesség. Mivel az ember hőleadása igen fejlett, ezért jó állóképességgel egészen addig volt képes üldözni az áldozatát (aminek hőleadása nehézkesebb), amíg az ki nem merült (mind a mai napig, a megfigyelt törzsek tagjai pont ezért járnak a legmelegebb déli órákban vadászni). Ez határozta meg az élettani folyamatainkat is.
Számítások szerint az őskorban az ember napi energiafelhasználása a mainál jóval magasabb volt. Becslések szerint akkoriben 49 kcal/kg/napra, míg a mai kor emberéé 32 kcal/kg/napra tehető. Nem volt mód a napi háromszori étkezésre, az ősember örült, ha a heti hármat meg tudta oldani. Emiatt létkérdés volt az úgynevezett „takarékosgén” birtoklása, ami segített az energiaraktározásban.
A mai kor emberét a XXI. században még mindig ezek a géntípusok határozzák meg. A takarékos gén, mint lustaság gén megmaradt, viszont az aktivitást felváltotta az inaktivitás. Így egyáltalán nem is csoda, hogy a tápanyagszegény táplálkozásnak és passzív életvitelnek, a fokozott stressznek köszönhetően számtalan egészségügyi probléma ütötte fel a fejét. Ezek mozgással bizony elkerülhetőek lennének.
A túrázás az egyik legjobb prevenciós mozgásforma, amivel az életmódfüggő betegségek megelőzhetőek.
- Egyrészt saját tempóban, saját edzettségi szinthez igazítottan lehet válogatni a különböző túraútvonalak közül.
- Másrészt tölti a lelket is, segít kiszabadulni a mindennapokból, a testmozgáshoz kapcsolódó örömérzet pedig segít abban, hogy a rendszeres fizikai aktivitás természetessé váljon.
A gyakori túrázás hatásai egyértelműek a szív és keringési rendszerre vonatkoztatva: igazi kardiovaszkuláris fitnesz. A magasabb oxigénfelvevő kapacitás (VO2max)
- magasabb védelmet nyújt a szív és keringési betegségek ellen,
- segít csökkenteni
- a vérnyomást,
- a nyugalmi pulzust,
- az éhgyomri inzulinszintet,
- a szívbetegségek előfordulását,
- javul a lipoprotein profil és az inzulinérzékenység,
- kedvezően hat a hormonszintekre,
- nő az oxidatív stresszel szembeni védelem,
- sőt mi több kutatók megfigyelték, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a tumor növekedési ütemét, prevenciós hatással van a rák előfordulására,
- hiszen pozitív irányba befolyásolja az immunrendszert.
És ha még mindez nem lenne elég, az emberi szervezetben óriási mennyiségű mikroorganizmus él, melyek jelentős része a bélben tengeti mindennapjait. Mondanunk sem kell, hiszen már a csapból is az folyik, hogy a bél mikrobiomja, az úgynevezett bélflóra micsoda mértékben befolyásolja az immunrendszert, az elhízást, a keringési rendszert, úgy összességében az egészséget. A fizikai aktivitás serkenti a bélben az n-butyrate (rövid szénláncú zsírsav) mennyiségét, ami segít csökkenteni a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, amikhez így kisebb DNS sérülés fog társulni.
Nem is csodálnánk, ha ennyi pozitívum után már rajtad is lenne egy kényelmes sportcipő, sapka, hátadon egy táska vízzel és némi elemózsiával és kedved támadna rögtön megindulni a szabadba egy kellemes kirándulásra. Szerencsére Magyarország bővelkedik a szebbnél szebb kirándulóhelyekben, mint pl.: Kiskunsági Nemzeti Park, Zselic, Pilis, Mátra, Mecsek, Börzsöny, de az interneten bőséggel találsz erőnlétnek megfelelően osztályozott túraútvonalakat teljes leírással, kezdőtől, a középhaladón át egészen a haladó szintig.
Mi most barlangokat érintő útvonalakat hoztunk kedvcsinálónak.
Könnyű túraútvonalak
Nagyvázsony - Macskalik barlanghoz, pajzs vulkán mentén - 7,9 km-es könnyű túra, 126 m szintemelkedéssel, szintideje körülbelül 2 és fél óra
Úrkút autóval és busszal is jól megközelíthető, ideális kiindulópont. „Ha már itt kezdesz, akkor nem lehet kihagyni a páratlan szépségű őskarsztot, amely a település szélén sok millió éves magas ásványi anyag tartalmú sziklákba vájt bányából vált természetvédelmi bemutatóhellyé. A lépcsőkön lefelé a tárna mélyét és felfelé a peremét is körbe lehet járni a tanösvényen, közben a táblákról mindent megtudhatsz a keletkezéséről.
A kék jelzés mentén kifelé haladva a településről, a Tűzkő-hegy oldalában sétálsz végig egy tágas kaszáló mellett, majd az erdőbe érkezve jobbra fordulva elhaladsz a Tönkölös víznyelő mellett. Nem sokkal később elágazáshoz érsz, ahol a kék kereszt jelzés letér jobbra, ezen hagyod el a kék vonalát. Majdnem másfél kilométert haladsz egy egyenes erdészeti úton, amely egyben kerékpárút is, aztán keresztúthoz érkezel. Itt kezdődik a Bazaltkarszt tanösvény.
Az ösvényen sétálva pár száz méter után az erdőbe kanyarodsz, és hamarosan egy méretes gödröt, vagyis töbört találsz. Oldalában egy üreg van, ez a Kis-Macskalik. Nevének magyarázatát az olvasó fantáziájára bízom. Egy kicsivel később az út másik oldalán találsz egy még nagyobb töbört, és itt eléd tárul a Macskalik barlang, vagyis a nagyobb. Óvatosan közelítsd meg a szélét, mert elég meredek a fala, inkább másik irányból érdemes közelebbről megnézni, ha le akarsz mászni. A barlang bejárata nagyon látványos, ez is időszakos víznyelő barlang, a töbör oldalában éppen a bazaltréteg peremén alakult ki. Tartós csapadék esetén, vagy hóolvadáskor a fölötte lévő árokból vízesésként hullik alá az összegyűlt víz az aknába. Ez télen a hidegben meg is fagyhat. A 38 méter hosszú, és 7 méter mély barlang egy függőleges aknával kezdődik, így a belsejét turistaként nem lehet megnézni. Korábban kutatták a barlang járatait, de nem sikerült a víz útjára akadni, ezért is érdekes, hogy aktív állapotában akár 3000 liter vizet is el tud nyelni percenként.
A túrát innen továbbra is észak felé folytatod, egy jelzetlen erdészeti úton haladsz tovább, míg ki nem érkezel Úrkút főútjára.”*
Közepes nehézségű túraútvonal
Pilisborosjenő – Kevélyek 11.5 Km-es közepes (helyenként nehéz) túra, 606 m szintemelkedéssel, szintideje 6 óra
„Pilisborosjenőn az utcák keskenyek és a völgy miatt még kanyargósak is, elég nehéz megállni kocsival, ezért érdemes busszal jönni, és a Polgármesteri hivatalnál leszállni. Innen indul a piros négyzet jelzés, amelyet követned kell a túra elején. Ha viszont mégis kocsival érkezel, akkor a temetőnél érdemes megállni, itt van egy kisebb parkoló a kapu előtt, és itt fel lehet sétálni a Kőfuvaros úton az erdő széli ösvényig, amelyen becsatlakozhatsz a jelzett útba. Ez az ösvény mellesleg a Kevélyek tanösvény nyomvonala.
Az elején mászni kell: a jelzett ösvény a hegy oldalában átlósan emelkedik, közepesen, egyenletesen meredek, míg egy S kanyarral meg nem érkezik az Ezüst-kevély és a Nagy-Kevély nyergébe. Itt átváltasz a piros sáv jelzésre és már nem annyira meredeken mész fel a Nagy-Kevély csúcsára. Mielőtt felérnél, érinted az első kilátó pontot, ahol egy esőház is van, innen Budapest felé és a szemközti Hármashatárhegy irányába van kilátás. Pár perccel később eléred a sziklás csúcsot, ahonnan viszont szép időben már akár a Börzsönyig is elláthatsz észak felé.
A csúcsot elhagyva egy cserjés terület után ismét egy füves részre érsz, itt található a siklóernyős starthely, megfelelő időjárásban még egy-két felszállást is végignézhetsz. Lassan lejteni kezd az út és 10 perc köves talajon ereszkedés következik, melynek a végén megérkezel a Kevély-nyeregbe, amely a Kis- és a Nagy-Kevély nyerge.
Keresd meg a kék háromszög jelzést és egy lankás ösvényen mászd meg a Kis-Kevély csúcsát is. Érdemes, mert innen is szép kilátás tárul eléd, eddig eltakart területekre, a Pilistető és a Dobogókő irányába is szétnézhetsz.
Ereszkedj vissza a nyeregbe és folytasd a túrát a gerinc északkeleti oldalán. A sárga jelzésen oldalazva meglátogathatod a Mackó barlangot, de ezt csak akkor tedd, ha csúszásbiztos lábbeliben mentél, és lehetőség szerint legyen nálad túrabot, mert a barlanghoz vezető út a meredek hegyoldalban meglehetősen csúszós eső után vagy havas latyakos időben. Egyébként megéri a fáradozást, egy 4 méter magas barlangüreget nézhetsz meg, ahol számos jégkorszaki állat, köztük a barlangi medve és barlangi orrszarvú maradványait találták meg. A barlangtól lefelé haladsz tovább a sárga jelzést követve Csobánka felé, ez a szakasz még meredekebb, mint az odavezető út, legyél nagyon óvatos.
A hegy alját elérve az országos kék jelzésen fordulsz jobbra és lassan emelkedni kezdesz vissza a nyereg felé. Viszont nem mész odáig vissza, hanem egy csomópontban a piros bicikli jelzéses úton áttérsz a zöld jelzésre. Vízszintesen sétálsz 1 kilométert, és nagyon figyelsz, mert a Zöld barlang nem az út szélén van, és nincs barlang jelzés sem a bejáratához. A hegyoldalban lévő felhagyott kőfejtő és az előtte található csodás kilátópont előtt kell keresned a hegyoldalban. Ha az esőházat elérted, már túlmentél rajta. Az ösvényről egyébként felfelé nézve látszik a barlang ismertető táblája. A Zöld barlang rendelkezik egy hátsó kémény kürtővel, amely vastagon mohás, innen kapta a nevét is.
A kilátóponttól felfelé vedd az irányt és a zöld kereszt jelzésen visszamászol az első nyeregbe, ahová a túra elején először megérkeztél. Innen fakultatív lehetőségként körbe járhatod a harmadik Kevély, az Ezüst-hegy csúcsát is. A piros jelzésen teheted ezt meg, de most a másik irányba, és végig járod a gerincet egészen az Ezüst-hegyi kőfejtőig. A volt bánya hatalmas sziklafalai mellett fordulsz vissza, és a tanösvény nyomvonalát követve érkezel meg a kiindulópontra, ahonnan vagy a temetőhöz, vagy a buszmegállóhoz sétálhatsz le.”
Nehéz túraútvonal
Bükk – Bükkinyúlsz teljesítmény túra, 60 km hosszú, 2349-es szintemelkedővel. Szintidő: 14 óra
„A 60 km-es pálya a Bükk déli oldalának legszebb útjait fűzi fel, érintve Kácsot, a Latorvár maradványait majd Kisgyőrt. Ezután pedig a Bükk központi része felé emelkedve Bükkszentkereszt felől indul a Balla-barlang irányába, a Tárnics tanösvény érintésével. A túra végén ráadás a naplemente és a bükki panoráma megcsodálása az Ódor-várról! A táv végén minden résztvevőt óriási gratulációval üdvözölnek a cserépfalui látogatóközpontban!”
Németh Krisztián rutinos túrázó beszámolója alapján: „Nem a leglátványosabb Bükki túra, viszont annál szivatósabb.”
Aggtelek Föld alatt és föld felett teljesítménytúra, 51,8 km hosszú, 1605 szintemelkedővel, szintideje 12 és fél óra.
„Az indulók erőnlétüknek megfelelően négy táv közül választhatnak, melyet végig járva gyönyörködhetnek az Aggteleki Nemzeti Park csodálatos természeti formakincsében. A rendezvény igazi különlegessége, hogy az indulók a táv Vörös-tó és Jósvafő közötti szakaszát a Baradla-barlangban teljesíthetik, így a felszíni karsztformák mellett a föld alatti világba is betekintést nyerhetnek.”
Akkor se keseredj el, ha nem tudsz hetente többször kiszabadulni kirándulni, túrázni. A köztes napokon állóképességedet, erőnlétedet fenntarthatod, fokozhatod kedvenc otthoni kardiógépeden, legyen az állítható dőlésszögű futópad vagy kellő ellenállást biztosító szobabicikli.
De ne feledd, minden egy lépéssel kezdődik. Indulj neki!
