Ne csak a közismerten hasznos vitaminok pótlására figyelj télen!

Mi az? Immunrendszer erősítő, antioxidáns, gyulladáscsökkentő, vírusfertőzés-megelőző hatású? Nem, nem a vitaminokra gondolunk, mint a C, D…

Már biztos Te is álmodból felkeltve tudod, mennyire fontos a télen a magas C-vitamin, a D vitamin K2-vel kiegészítve, meg persze sokat hallani a magnéziumról, kalciumról stb.

De miről nem beszélnek?

Tudtad, hogy Magyarország táptalaja szelénben igen gyenge? Ez azt jelenti számunkra, hogy a növények szeléntartalma is igen alacsony, tehát étkezésünk meglehetősen szelénhiányos.

Miért baj ez?

Mert a kismértékű szelénhiány is többféle módon befolyásolhatja az egészséget, hiszen hatással van az immunfunkciókra, a vírusos fertőzésekre, a férfiak termékenységére, a pajzsmirigy funkciójára, az asztmára és a gyulladásos betegségekre, továbbá gyakran pozitív hatást tulajdonítanak neki rákellenes kutatásokban, valamint segíti a szabadgyökök megkötését, antioxidáns hatású.

A szelénhiányos táplálkozás esetén az agyi szövetek szelénellátása elsőbbséget élvez más szövetek, mint pl.: vese vagy a máj kárára. A szelénhiány klinikai tünetei között szerepel még a vázizomzat gyengesége és elfajulása, a csont – és az ízületi rendszer rendellenessége, a bőr fehér foltosodása, a hajritkulás és a hajhullás. Mivel egyik tünet sem specifikus, így nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szelénhiány okozza e tüneteket. Ehhez a teljes vér, a plazma, a vörösvértestek, a haj, a köröm, illetve a vizelet SE-koncentrációját kell tesztelni.

Az általános javaslat szerint a napi bevitt szeléntartalom a 400 mikrogrammot ne haladja meg, bár egyes embereknél a 600 mikrogramm /nap is biztonságos lehet.

Dr. Szent Györgyi Albert neve is beégett már rég a köztudatban a C-vitamin kapcsán. Arról mégis igen ritkán esik szó, hogy az immunrendszer szempontjából ő nem csak a C-vitamint, de a jódot is vizsgálta és hangsúlyozta annak fogyasztásának jelentőségét.

A jód és a pajzsmirigy közé sajnos gyakran tesznek egyenlőségjelet - természetesen a pajzsmirigy számára is igen hasznos nyomelem, de ezenkívül rengeteg más szervnek is szolgálatot tesz.

Mellékvese: stressz esetén fokozottabb a jód igénye.
Prosztata, herék: rák kockázata csökkenthető jóddal. A nemi hormonok termeléséhez is szükséges.
Petefészek: a 2. legnagyobb jód-koncentrálók, hiányában: pl.: ciszták, ciklus problémák alakulhatnak ki.
Emlők: a 2. legnagyobb jód-raktár, hiányában: ciszták, csomók keletkezhetnek, illetve érzékenyebbé válhatnak.
Magzati fejlődés: nélkülözhetetlen a központi idegrendszer normál fejlődéséhez, hiányában: autizmus, figyelemzavar stb. – a központi idegrendszer fejlődési zavarai alakulnak ki.
Hasnyálmirigy, máj: a jód fontos az inzulin termeléséhez, ezáltal a vércukorszint szabályozásában is. Máj szabályozza a jódkörforgást.
Gyomor- és bélrendszer: a nyálkahártya védeleméhez, sav- és váladékképződéshez;
Agy: szellemi frissességhez, tobozmirigy működéséhez, védi a központi idegrendszert a szabadgyökökkel szemben.
Immunrendszer: fehérvérsejtek normál működéséhez.
Nyál- és könnymirigy: váladéktermeléséhez, hiányában: nyelv- és/vagy szemszárazság alakulhat ki.
Szív: szívritmus-szabályozásához fontos tápanyag.
Bőr: első védelmi vonal, fontos a sejteknek is, illetve a verejtékmirigyek működéséhez.

Mivel a hazai lakosságra jellemző a kevés vagy ritka tengeri hal/ tengeri herkentyű/növény fogyasztása, így a jódhiány is szinte alapnak mondható idehaza.

Az amerikai Orvosi Intézet csecsemőknek 90 mikrogramm/nap, felnőtteknek 150 mikrogramm/nap, terhes nőknek 220 mikrogramm/nap, szoptatós anyáknak pedig 290 mikrogramm/nap jódmennyiséget javasol.

A szelén és jód együttes fogyasztása, kölcsönösen támogatják egymás hatékonyságát.

Próbálj az étrendedbe minél több tengergyümölcsét beiktatni, legalább heti rendszerességgel, fogyassz minél színesebben válogatott zöldségeket, tojást, májat és máris sokat tettél magadért. Ha pedig szükséges, pótold kiegészítőkkel a számodra még hiányzó mennyiségeket.