Nyomelemek és élettani hatásaik

Képzeljük csak el, vajon hogyan nézne ránk egy pincér, ha a megrendelt resztelt májas és burgonyasaláta felszolgálása közben rákérdeznénk, vajon milyen nyomelemeket tartalmaz ez az étel… Nagy valószínűséggel az lenne a helyzet különlegessége, ha tudná a választ a kérdésünkre. Pedig a nyomelemekről - bár szinte mindenki tisztában van azzal, hogy jelenlétük szükséges a szervezetben - mégis nagyon keveset tudunk.

A nyomelemek legalább olyan fontos tápanyagok, mint például a kalcium, vagy a magnézium, amelyeket a szaknyelv makro-tápanyagoknak nevezett el, csak épp a legnagyobb különbség, hogy a szervezet nem képes ezeket önmagától előállítani. Éppen ezért a nyomelemeket folyadék, élelem, vagy egyéb formában szükséges bevinni a szervezetbe annak érdekében, hogy elkerüljük az ún. hiánybetegségeket.

Mielőtt elkezdenénk örvendezni annak, hogy egészséges táplálkozásunk minden bizonnyal biztosítja számunkra a szükséges nyomelemeket, sajnos ki kell, hogy ábrándítsunk mindenkit, hiszen a kimerült talajban, a sokszor mesterséges körülmények között termesztett növények sajnos nem rendelkeznek sem a megfelelő mennyiségű tápanyaggal, sem megfelelő mennyiségű nyomelemmel. De vajon melyek a legfontosabb nyomelemek? Ha ezt a kérdést feltesszük 10 embernek, akkor minden bizonnyal egy kezünkön meg tudnánk számolni, hányan adnak rá helyes választ. Az alábbiakban a legfontosabb nyomelemeket vesszük sorra, hogy ismertetésükkel rávilágítsunk a fontosságukra, illetve a hiányuk esetén fellépő egészségügyi problémákra.

Króm, amit idősebb korban mindenképpen pótolni kell

Viszonylag kis koncentrációban található meg az emberi szervezetben, mégis nagyon fontos szerepe van, hiszen a cukor metabolizmusban játszik többek között jelentős szerepet. Rossz hír az idősebb embereknek, hogy sajnos az életkor előrehaladtával csökken a jelenléte a szervezetben és így hiánya hozzájárul nagy valószínűséggel a cukorbetegség, valamint a koszorúér-betegség kialakulásához. Amennyiben a króm megfelelő mennyiségben található meg a szervezetben, akkor pozitív hatásként a teherbíró képességünk és ezzel párhuzamosan a teljesítőképességünk is stabilizálódhat.

A szervezetben legszerteágazóbb nyomelem a réz

A réz meglehetősen „elterjedt” a szervezetben, hiszen megtalálható többek között az agyban, a májban, a szívben, a vesében és az izmokban egyaránt. Amellett, hogy komoly szerepe van a kollagén és az elasztin szintézisében, jó néhány oxidoreduktáz enzim alkotórészeként is fontos szerepet játszik. Ha már a réznek ilyen szerteágazó az elhelyezkedése, természetesen nagyon sokféle élettani szerepe is van. Nélkülözhetetlen többek között a vérképzéshez, részt vesz a szervezetben szintén nélkülözhetetlen vas szállításában, segíti a normál anyagcsere folyamatokat, illetve a kötőszövetek normál állapotának fenntartását. És amivel kezdenünk kellett volna a felsorolást, funkciói között nagyon fontos, hogy hozzájárul az idegrendszer normális működéséhez. Hiányában mondanunk sem kell, mivel kell szembenéznünk, illetve környezetünknek mivel kell szembesülnie.

Cink, amely nélkül az immunrendszerünk csak „döcög”

Egy felnőtt szervezetben kb. 2-4 gramm cink található. Ez a mennyiség eloszlik a vérben, a vesékben, a májban, a hasban, a szemekben, illetve az izmokban. A teljesség igénye nélkül a cink hozzájárul a DNS szintézishez, az immunrendszer erősítéséhez, a sejtosztódáshoz. Szerepe van ezen kívül a zsírsavak és a szénhidrátok anyagcseréjében és a fehérjeszintézisben, valamint az A-vitamin anyagcseréjében. A cink esetében mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az egyik legfontosabb komponense az inzulinnak is.

Szelén, a daganatos betegségek elleni harc egyik éllovas nyomeleme

Helyes és változatos táplálkozás esetén naponta kb. 0,05-0,1 mg szelénbevitelt nevezhetünk optimálisnak. Különösen a fejlődésben lévő szervezeteknél érdemes nagyon odafigyelni, hiszen a szelénnek létfontosságú szerepe van a spermatogenezis mellett a növekedésben is. Talán kevesen tudják, de a megfelelő mennyiségű szelén a szervezetnek segíti megakadályozni a daganatos betegségek kialakulását, valamint jelentősen hozzájárul az izomműködés, a pajzsmirigy, a máj és az idegrendszer integritásának fenntartásában. Szépészeti jelentősége is van a szelénnek, hiszen hozzájárul a köröm és a haj megfelelő állapotához.

Mangán, a sebgyógyulás gyorsító nyomeleme

A mangán is viszonylag kis mennyiségben található meg a szervezetben, ennek ellenére komoly szerepe van többek között a szénhidrát- és zsíranyagcsere folyamatokban, a sebgyógyulásban, a növekedésben és a normális agyműködésben is.

Jód és közvetett szerepe

A jódnak elsősorban közvetett szerepe van, hiszen nagymértékben a pajzsmirigy hormonjának felépítésében vesz részt. Így a megfelelő jódszükséglet biztosításával hozzájárulhatunk a testsúly, az anyagcsere megfelelő szabályozásához, emellett befolyásolhatjuk a növekedés megfelelő ütemét.