Nyugodtan hagyatkozhatunk az izommemóriánkra?
Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, hogy mit takar az izommemória kifejezés, akkor a szervezet azon képességéről kell beszélnünk, amely hosszú idő után megfelelően tud reagálni egy olyan fizikai aktivitásra, amelynek a célja, hogy a régebbi eredményeket ismét elérje, megvalósítsa. Az izommemória létezéséről még a szakemberek is eltérő véleménnyel nyilatkoznak. Az alábbiakban oly módon járjuk körbe a témát, hogy az általánosan elfogadott tézisek közzétételével próbálunk segíteni abban, hogy az eddigieknél jobban megérthessük az izommemória működésének lényegét.
Főszerepben az agyunk
Talán kevesen gondolnák, de az emberi szervezetnek, vagyis pontosabban fogalmazva az emberi agynak megvan az a speciális tulajdonsága, hogy az idegsejtekben megjelenő izomtónusokra, illetve az izomrostok állapotára, éppen aktuális szerkezetére képes emlékezni. Amikor a szervezetünket hosszabb távon éri valamilyen változás, esetünkben például, ha valaki rendszeresen edz és az edzések során gyakran ismétlődő fizikai aktivitást vált ki, akkor ez az információ bejut, és ami még fontosabb, el is raktározódik az agy kérgébe. A kérdés persze az, hogy valójában milyen információk tárolódnak el a korábbi mozgásokból, erőfeszítéseinkből. Nos, minden, ami az edzések során az izomzatot érintő kérdésben fontos lehet, vagyis például az izomösszehúzódások száma, és azok mértéke mind-mind elraktározódik az agyba, egészen pontosan annak a memóriáért felelős részébe.
Természetesen ez a memorizálás nem egy tudatos cselekménysor eredménye, hanem tudatalatti szinten megy végbe, amelynek az a funkciója, hogy az izommemória egy hosszabb távú kihagyás után, a rendelkezésére álló információk alapján újra tudja kezdeni, illetve nagyon gyorsan a régi szintre tudja emelni az adott, régebben a mindennapok részévé vált és rendszeresen gyakorolt fizikai aktivitást. Ezért van az, hogy éppen az izommemória segítségével lehet például egy sérülés, vagy éppen szülés után majdnem ugyanott folytatni az izomzat fizikai terhelését, mint ahol a kényszerű megszakítás előtt abbahagyta például egy sportoló. De ugyanez az izommemória a felelős azért is, hogy például egy szélütés, vagy szívinfarktus következtében, akik korábban sportoltak, vagy legalább sportos életmódot folytattak, azok bizony hamarabb felépülnek a betegségből, sokkal gyorsabban regenerálódnak azokhoz képest, ahol az izommemóriának a súlyos betegségek előttről nem volt elraktározott információja.
Az izommemória működési mechanizmusa
Nem is beszélhetnénk izommemóriáról, ha az idegrendszerünk nem töltene be nagyon komoly közvetítői szerepet az izomzat és az agy között. Amikor az edzések során izomzatunkat dolgoztatjuk, akkor az agyunk „bekéri” adott mozdulatsorok szintjét és intenzitását, illetve gyakoriságát, szóval minden fontos információt, amit eltárol magának annak érdekében, hogy ha a jövőben ilyen, vagy nagyon hasonló gyakorlatokat kell majd végrehajtani, akkor az izmok készen álljanak azok ismételt végrehajtására. A memóriának ez a speciális fajtája nagyon szoros kapcsolatban van bizonyos izomrostokkal, amelyek végső soron megkapják azokat az információkat, amelyek a jobb agyféltekében lévő neuronok ingerlésével keletkeznek. Ezeket az ingereket pedig nem más váltja ki, mint adott fizikai aktivitás újrakezdésének igénye.
Az izommemória időbeli korlátai
Nagyon eltérő kutatási eredmények születtek arról, hogy vajon meddig képes megőrizni az újrakezdéshez szükséges információkat az izommemóriánk. Általánosan elfogadott vélemény, hogy kb. 3-4 hónap az az időszak, ameddig még úgymond készenléti állapotban vannak az izmok. De természetesen az izommemória ennél lényegesen hosszabb távon fejti ki hatását, hiszen gondoljunk bele például abba, ha valaki megtanul gyermekkorában korcsolyázni, vagy éppen kerékpározni, akkor adott izomcsoportok sok-sok évvel később is elő tudják halászni azokat az információkat az izommemória segítségével, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy adott mozdulatsort az izomzatok megfelelő működésével végrehajtsák. Ezért van az, hogy például egy testépítő sportolónak sokkal több időt vesz igénybe 0-ról eljutnia meghatározott szintig, mint például egy, akár több hónapot is teljesen kihagyó sportolónak elérnie azt a szintet, amelyet kihagyása előtt már egyszer teljesített.
A fejlődés kulcsa lehet a helyes információ
Nagyon sok sportoló panaszkodik arra, hogy hiába végez nagyon intenzív edzéseket, mégsem fejlődnek olyan mértékben, ahogyan az elvárható lenne. Van egy rossz hírünk. Sajnos ennek a problémának is az izommemória húzódhat meg a hátterében. Ha ugyanis helytelen technikai edzéssel, folyamatosan rossz és hibás információkat közvetítünk, akkor az izommemóriánk ezeket fogja rögzíteni és visszacsatolni, amikor ezekre az információkra az izmoknak szükségük lesz.
