Porcépítő ételek

Tudod, hogy a gazdálkodásban használt gomba- vagy parazitaellenes szerek hogyan fejtik ki hatásukat és mindennek mi köze a Te ízületeid épségéhez?

A rovar- és gombaölő szerek, úgynevezett kitinszintézis gátlók arra alapoznak, hogy a gombák sejtfalában nagyon sok a kitin, ugyanúgy, mint a bogarak csontvázában/páncéljában. Amikor egy lárva elkezdi enni a gyümölcsöt, amiben benne van a kitinszintézis-gátló vegyszer (ami szisztémás tehát felszívódó), akkor a következő vedlés után pucér marad ez a lárva, azért, mert nem tudja megképezni kitinjét >> ugyanígy a gombák esetében, amik a sejtfalukat nem képesek újraépíteni.

A kérdés, hogy bennünk, emberekben van-e kitin vagy kitinszerű anyag?

Hallásra a kitinnek speciális szerkezete van, pedig felépítése megegyezik a hialuronsavéval (2 glükózamin összekapcsolódása és annak n-szerese a kitin). Tehát van kitinszerű vegyület a szervezetünkben, mégpedig maga a hialuronsav.

Azonban a kitinszintézis gátló elnevezés sem fedi teljesen a valóságot, mivel nem csak a kitinszintézist szabotálja, hanem magát az uridin-difoszfát enzimet gátolja, ami tulajdonképpen a nitrogén-acetil glükózamin ragasztó enzime - tehát az elnevezés sem jó. Ez azért fontos, mert a glükózamin ragasztása a mi szervezetünkben is folyamatosan zajlik, a hialuronsav-szintézisben is ugyanúgy megtalálható az uridin-difoszfát nitrogén-acetilglükozamin: ezzel a polimerrel vannak tele a kötőszöveteink.

Tehát ezek a rovar- és gombaölő vegyszerek nem csak a kitinszintézist akadályozzák meg, hanem tulajdonképpen minden egyes glükózamin ragasztást meggátolnak a szervezetben. Kérdés, hogy az élelmiszerekre hagyott várakozási idő fedi-e a valóságot… Mindez szomorú és itt még nincs is vége a problémák forrásának...

A kollagénszál képződésénél egyértelmű, hogy a glifozát (gyomírtó) be tud ülni a kollagénszálba a glicin helyett és ezáltal elrontja annak a szakító szilárdságát. Minél több glifozát-tartalmú élelmiszert eszel meg, annál hamarabb romlik majd a kötőszöveted, romlik majd az alapregulációd. 

A sok feldolgozott élelmiszerrel bevitt nagy mennyiségű lizinnel (is) gátoljuk a nitrogén-monoxid szintézist, ennek következtében nitrogén-monoxid hiány lép fel. A nitrogén-monoxid a szervezetben többek közt a fibroblasztok képződéséhez járul hozzá - a fibroblaszt a bőrben lévő őssejtek, amelyek termelik az extracelluláris mátrixot, a kollagént és ezeknek a fibroblasztoknak a képződése az nitrogén-monoxid függő. De nem csak a fibroblasztok, hanem az oszteoblasztok (csontképzősejtek) és a kondroblasztok (porcképzősejtek) is nitrogén-monoxid függőek. A nitrogén-monoxid termelődésének hiánya következtében rossz a mikrokapillárisok megnyitása, nem jó a keringés, nem tudja szállítani a szükséges tápanyagokat vagy elvezetni a nem oda illőt.

Ízületi gyulladás során, ha az egész ízületi tok beduzzad, begyullad, akkor nem elég az, hogy rugalmatlan, még plusz kompresszió alá is kerül, akkor ne csodálkozzunk, hogy a vegyszeres, növényvédőszeres kaja mellett egyre több a porcműtét, mint pl.: csípőprotézis, térdprotézis stb.

De miből építkeznek a porcok?

A szervezet összes szövete anyagcserét végez, mindezt a porcszövet nagyon érdekesen teszi. A porc az alatta levő csonthártyában levő kapillárisokból, hajszáleres keringésből, működés közben (tehát járás, mozgás, hajlítás) kompressziós nyomás és elernyedés során tud táplálkozni.

De ha az érbelhártya gyulladásos állapotban van, (azaz be van szűkülve), akkor nem egészen tökéletes azoknak a kapillárisoknak a vérellátása, amik a porc közelében vannak. Az ízületi gyulladás esetén elkezd duzzadni, elkezd fájni, forrósodni, bekövetkezik a funkcióvesztés.

Ha Neked például a béllel összefüggő ízületi működési zavarod van (pl.: áteresztő bélszindróma esetén) akkor először csak annyi történik, hogy elkezded érezni, hogy van térded/könyököd/vállad/csípőd és minél nagyobb terhelés jut egy-egy ízületedre annál inkább érződik; pl. lejtőn lefelé a térdet, lépcsőn le a csípőt stb. érzed leginkább.

Az, hogy elkezded érezni, már azt jelenti, hogy a központ (az agy) jelzést próbál adni neked, hogy csinálj végre mást, hogy megszűnjön a fájdalom. Ennek eredményeképpen elkezd az ízület beszűkülni, ha elkezd beszűkülni, az azt jelenti, hogy egyre kisebb területen történik a mozgás, csípő/térd esetében kialakul a kisebb lépés a fájó oldalon, majd az után lépés, majd a lábhúzás stb.

Ennek következtében az izmok is elkezdenek sorvadni/gyengülni, hiszen nincsenek normálisan használva. Ha ez folytatódik egyre jobban beszűkül a mozgástartomány, egyre kisebb felületen mozog az ízület, maga az ízületi porc egyre kisebb területen kap tápanyagot, elkezd dehidratálódni, gyulladásos folyamatok alakulnak ki, kimegy belőle a folyadék, fájdalom alakul ki, a keletkező duzzanat nyomja a kapillárisokat, ezzel még kevesebb lesz a normális folyadékcsere és mindezek tetejében az ízületben lévő idegeket is elkezdi nyomni. Ha ez így folytatódik, előbb-utóbb a műtőasztalon köthetsz ki.

Mit tudsz tenni?

Mindig a megelőzés a legfontosabb.

1. A fentiekből is világosan látszik, hogy meg kell próbálnod elhagyni, vagy legalább minimalizálni az ipari termelésből származó termékeket, lehetőség szerint lecserélni háztájira, vegyszermentesre, elhagyni a feldolgozott élelmiszereket, készételeket, műkajákat. Fogyassz sok antioxidánsban gazdag zöldséget, helyezd előtérbe a zöldlevelűeket!

2. A cukor minden formáját érdemes elkerülnöd, hiszen gyulladásserkentő. A cukorhelyettesítők többsége nemcsak többet árt, mint használ (korábbi cikkeinkben olvashatsz is erről), de egyáltalán nem is segítenek megszüntetni az édes íz utáni sóvárgást.

3. A kollagénporok helyett, érdemesebb a hosszanfőtt terápiás csontlevest (szabadtartásból származó állat csontjából) alkalmaznod, kollagénmennyiség szempontjából azonban a körömpörkölt gondolata sem elvetendő.

4. Ügyelj az omega 3 és 6 arányok bevitelére! Az omega 6 túlzott bevitele szemben az omega 3-mal igazi gyulladásfaktor lehet. Egyél hetente legalább egyszer halat és kiegészítésként fogyaszthatsz jó minőségű, magas EPA/DHA-tartalmú halolajkapszulát.

5. Glükozamin-kondroitin szulfát, msm külsődleges bevitelét gyakran ajánlják, bár a hasznosulásuk vitatott. Megfelelő étrend nélkül önmagukban valószínűleg nem is lesznek elegendőek.

6. A C-vitamin fontosságáról semmikép se feledkezz meg!

7. A megfelelő folyadék, elektrolit és ásványi só pótlás is minden tekintetben elengedhetetlen. 

8. Sosem szabad figyelmen kívül hagynod az egyéni szükségleteid, akár vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok pótlásáról van szó. A hazai lakosság tekintetében sajnos elmondható, hogy a túlnyomó többség szelén- és magnéziumhiányos, így ezek étrendi kiegészítése lassan már-már az alappillérek közé tartozik.

Ahogy korábban említésre került, a porcok mozgatás lévén jutnak tápanyaghoz, a mozgáson keresztül olajozódnak, így az edzés, a testmozgás minden ízületi betegség kihagyhatatlan és megkerülhetetlen része. A fizikai aktivitás hatását semmilyen egyéb terápia nem tudja és soha nem is fogja pótolni. Manapság pedig erre egyre több és egyszerű lehetőség/eszköz áll rendelkezésedre, akár anélkül, hogy ki kellene otthonról mozdulnod.

Porckopás esetén is meg kell keresni azt a mozgásformát, ami nem vált ki fájdalmat az ízületben! Lehet az akár egy teljesen tehermentesített forma is, ha nálad is fennáll ez a probléma, akkor az utóbbiból kismilliónyi ismétléssel dolgoztasd az ízületet.

Apropó porckopás.

Nem mehetünk el a különböző izomdiszbalanszok mellett, melyek negatívan hatnak az ízületekre. Azonban erősítő, proprioceptív, funkcionális edzéssel, gyógytornával ezek az egyensúlytalanságok kezelhetőek, így az ízületeidre ható plusz teher lekerül.

Hiszen tudod: minden ízület annyira erős, mint az azt körülvevő leggyengébb izom.

Borítókép: emen zhuravlev // Unsplash