A pingpong, másnéven asztali tenisz szórakoztató módja lehet a kalóriaégetésnek és tökéletes közös időtöltést biztosít a különböző korosztályoknak: lehet szervezni akár baráti vagy családi bajnokságokat is, de egy kertiparti tökéletes kiegészítője lehet akár a forgózás.
Valószínűleg nem is gondolnád, milyen régmúltra tekint vissza az asztalitenisz, azaz a pingpong. Egyes források úgy tartják, hogy már a XII. században műveltek egy, a maihoz igen hasonló játékot. Jelenlegi formájában azonban a XIX. században jelent meg Angliában, amolyan úriemberek szabadidős sportjaként. Majd a XX. század elejére egyre nagyobb népszerűségnek örvendett Európa-szerte, olyannyira, hogy ekkora már Ázsiában is ismertté vált és ezzel együtt erősödött az asztalitenisz versenysport jellege is. Megalakultak az első sportklubok és nemzetközi szakszövetségek is, majd az első világversenyt 1921-ben tartották meg. A magyarok sokáig rendkívüli szép eredménnyel képviseltették magukat a különböző versenyeken, mint például az 1979-es aranycsapat. Olimpiai sportágként 1988-ban került fel a listára.
Annak ellenére, hogy remek kikapcsolódás az egész család részére, apró hátránya, hogy nem játszható bárhol, bármikor, csak akkor, ha rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, mint
igaz utóbbiak könnyen beszerezhetőek, tárolása pedig nem igényel túl nagy helyet.
A szabványos asztal 274 cm hosszú, 152,5 cm széles, a padlótól 76 cm magasságban elhelyezkedő vízszintes felület, melynek anyaga olyan, hogy a szabványlabda 30 cm magasságról ráejtve 23 cm magasra tud felpattani.
Az otthoni használatra szánt pingpongasztalok általában zöld, szürke vagy kék borításúak, használati helyüknek megfelelően lehetnek kül- vagy beltériek. Ha nincs elegendő helyed a lakásban, a kertben felállítható, az időjárási viszontagságnak is ellenálló kültéri pingpongasztal tökéletes választás lehet és mivel összecsukhatóak, használaton kívül vígan elférnek a garázsba gurítva.
Ha beltéri pingpongasztalt választasz, arra nagyon ügyelj, hogy kényesebb kültéri társánál, nem tesz neki jót sem az eső, sem a hó, sem az UV, sem a pára.
A labdát illetően hobbi sportolóként már nem kell ennyire körültekintőnek lenni, csupán egy 40 mm-es átmérőjű pingpong lasztira lesz szükséged.
A legbonyolultabb eszköz az ütő.
A mai napig használt szivacsborítású pingpongütők elődjét - akkori nevén a hangtalan géppuskát - 1950-ben dobták piacra a Japánok, amit később gumiborítással vontak be és azóta is ez maradt használatban.
Az ütő két komponensből áll, ütőfából és az előzőleg említett ütőborításból. Természetesen elérhető összeszerelt állapotban is, de a sportcélokra szánt ütők esetében jobb inkább külön-külön beszerezni, hiszen a borítás hamarabb elhasználódik.
Fontos, hogy versenyezni kizárólag a nemzetközi asztalitenisz szövetség által engedélyezett borítással lehet.
Ha kipróbálnád a pingpongot, nem kell félned a szabályoktól, hiszen azok igazán egyszerűek.
2 vagy 4 játékos egymás közt ütőkkel üt egy labdát. Az asztalt, amin játsszák, háló választja ketté. A játék szervával, adogatással indul, ahol a kezdő játékos úgy üti meg a labdát, hogy az előbb a saját majd az ellenfél térfelén is lepattanjon, az ellenfélnek ezután csak át kell ütnie a másik térfélre a labdát. Ezt követően a szerváló játékosnak is hasonló a feladata. A pontot végül az a játékos kapja, aki utoljára ütötte át szabályosan a labdát a hálón.
Ha többen vagytok, akkor páros játszmákban picit bonyolódik a helyzet azzal, hogy a szervát - hasonlóan a teniszhez - a vonalak által behatárolt fogadó részre kell adni, átlósan és a párosok tagjai felváltva üthetik meg csak a labdát.
Általában egy játszma 11 pontig tart és 2 adogatásonként van szerva csere. A nyeréshez két pontos előny szükséges, amíg ez nincs meg, a játékosok váltva adogatnak, egészen addig, míg valamelyikük javára nincs meg 2 pontos különbség. Minden játszma után térfelet cserélnek a játékosok, a mérkőzés nyertese az, aki 3 - komoly versenyek esetében 4 - játszmát tud megnyerni. Az utolsó döntő játszmánál 5 pont elérésekor a játékosok térfelet cserélnek.
Természetesen a körülményeket és versenyrendszert érintő szabályozás ettől jóval bonyolultabb és terjedelmesebb.
Mint minden sport, az asztalitenisz is hozzájárul a személyiség és jellemfejlődéshez, ezen túlmenően egyszerre igényli a kondicionális, koordinációs és kognitív képességeket.
Mondhatjuk kortalan sportnak, hobbi szinten nem számít hány évesen vágsz bele.
Fiatalon a pingpong önmagában vagy kiegészítő sportként is lehet a mozgástanulásnak az egyik alappillére, hiszen könnyebb rá játékos kikapcsolódásként gondolni, mint edzésként (kivéve profik) és már egészen fiatalon (6-10 éves korban) elsajátíthatóak olyan képességek, mint a:
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a saját izomzat érzékelése és a mozgás pontossága térben és időben ilyen fiatalon még nem áll magas szinten. A begyakorolt mozdulatok még hamar el is felejtődnek, ha nem rendszeresek az edzések.
A pingpong egyik alapja labdaérzékelés kifejlesztése és a labdapattanás tulajdonságainak megtanulása, amit gyerekek játékos feladatokkal könnyedén el tudnak sajátítani.
Ilyen kis egyszerű feladatok lehetnek:
Idősebb korban is csupa jó szolgálatot tesz a rendszeres pingpongozás, hiszen segít megőrizni a reflexeket, a koordinációt, az egyensúlyt, úgy unblock a fittséget. Szórakoztató módja lehet a kalóriaégetésnek és tökéletes közös időtöltést biztosít a különböző korosztályoknak: lehet szervezni akár baráti vagy családi bajnokságokat.
Szervára fel!
Fotók: Unsplash.com