Valóban kell a kenyér?
Ha kenyér van, akkor nem fog éhezni a család, tartja a vidéki gondolkodás. Ám a mai világban nem biztos, hogy ugyan arról a kenyérről beszélünk, mint annak idején a kenyér szó alatt értettek. Ma már a kenyér nem biztos, hogy feltétlenül kell – arról nem is beszélve, hogy a mai kenyér nem kenyér.
A kenyér fontos helyen szerepel a magyar étkezési szokásokban
A fehér lisztből készült kenyérről már több dietetikus, életmód tanácsadó, táplálkozás-tudománnyal foglalkozó szakember bebizonyította, hogy egyáltalán nem egészséges.
A barna kenyér egy egészséges alternatívát nyújt a kenyérfogyasztásra, de nem biztos, hogy barna kenyér valóban barna kenyér.
A legtöbb kenyérféleség is tartalmaz fehér lisztet, többnyire nagyobb arányban, mint az egyéb gabona. Az igazi barna kenyér valóban barna színű, nem csak a héja, hanem a puha része is. A barna kenyér ecet hozzáadása nélkül egy kicsit savanykás ízű, ami azt jelenti, hogy természetes kovásznak köszönhető teltebb formáit.
A mai barna kenyerek többsége – és ezt az árán is látni lehet – keverék lisztből készülnek, így a barna kenyérnek nevezett kenyérféleség csak nevében barna, valójában fehér lisztet tartalmazó keveréklisztből készülnek, így a barna kenyér elnevezés helytelen.
A valódi barna kenyér valóban laktat, valóban igazi teltségérzetet ad kevesebb mennyiség elfogyasztása után, és nem porrá őrölt lisztből készül, hanem látható benne az igazi rosttartalom is.
Ma a hamisítások korát éljük, így a barna kenyér sem maradhat ki ebből a sorból. Ha valódi barna kenyeret akarsz enni, akkor vagy süsd meg magadnak, vagy olvasd el a tájékoztató címkét, és ha olyan anyagot látsz a felsorolásban, amit nem tudsz megfejteni vegyészdiploma nélkül, akkor inkább ne vedd meg – keress tovább!
Az egészséged a tét, ne elégedj meg a félmegoldásokkal!
ha mindenképpen ragaszkodsz a fehérlisztből készült pékáruhoz, fektess több energiát a legalább heti háromszori edzésbe: fuss, ússz, biciklizz, építs izomzatot, amit jóllakathatsz a bevitt szénhidráttal.
