A fagyöngy az emberiség történetének egyik legrégebben ismert gyógynövénye, amit már a kelták is előszeretettel alkalmaztak. Noha a fagyöngyöt többnyire élősködőként ismerik, ami a lombos fákon fordul elő, illetve azt is sokan tudják róla, hogy ragadós nedvű bogyói nagy mennyiségben emberre mérgezőek, de ezen túl csak nagyon kevesen tudnak gyógyító hatásairól is.
Rengeteg antioxidáns található benne, és kitűnő gyógyír, ha belső vérzéstől, esetleg görcsöktől szenvedünk. Képes erősíteni a szívet, csökkenteni a pulzusszámot, de nagyon jó hatással van az ingadozó vérnyomásra is.
Ebből kifolyólag nagyon jó érelmeszesedés ellen, vagy annak megelőzésére, de például hormonproblémákra is hatékonyan alkalmazható, manapság pedig a rákgyógyításban is egyre gyakrabban alkalmazzák. Mivel javítja az erek áteresztő képességét, kiválóan alkalmazható szédülésre, fülzúgásra és visszérre is. Rendelkezik vízhajtó hatással is, de képes csillapítani a sebek, a méh, a tüdő és az orr vérzését.
Egykoron a fagyönggyel csillapították a köhögést, bizonyított nyugtató hatása miatt pedig az epilepsziás rohamok ellen és fejfájásra is alkalmazzák, miközben javíthatjuk vele immunrendszerünket is. Képes erősíteni a méh izomzatát, és alaposabban megnöveli a pete megtapadásának esélyét, a fogamzást is.
Minimális mértékben ugyan, de képes csökkenteni a vér cukorszintjét is, éppen ezért cukorbetegeknek is előszeretettel ajánlható, bár utóbbiak számára a tünetek enyhítésének legbiztosabb módszere a rendszeres zsírégető, kardio és izomépítő testmozgás. A fagyöngy leveléből elsődlegesen teát készíthetünk, de a teán kívül kapszulaként és tinktúraként is alkalmazható, azonban saját érdekünkben használata előtt mindig kérjük ki kezelőorvosunk vagy gyógyszerészünk tanácsát.