Akik csak hobbi szinten űzik és azok, akik ennél egy árnyalattal komolyabban veszik a futást, azok között nagyon sokan nem tudják elképzelni a mindennapjaikat a megszokott kávé mennyiség elfogyasztása nélkül. Van, aki bevallja magának, és van aki nem, de a futás szerelmesei között sokan vannak, akik a kávét, illetve egészen pontosan a koffeint a teljesítményfokozó hatása miatt fogyasztják. Természetesen, ahogy az a már régóta berögződött szokásoknál általában lenni szokott, a kávéról és főként annak serkentő hatásáról nagyon sok megalapozott, illetve majdnem ugyanennyi minden tudományos alapot nélkülöző, megkérdőjelezhető információ található a legkülönbözőbb szakmai és egyéb portálokon. Az alábbiakban megpróbálunk tiszta vizet, vagyis egészen pontosan kávét önteni a pohárba.
Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy a koffein nemcsak a kávéban, de a csokoládéban, a kóladióban, bizonyos teákban és ezeken kívül még egy sor egyéb termékben is megtalálható. A koffein egyébiránt nem más, mint egy növényi alapú, nitrogéntartalmú szerves vegyület, ún. alkaloid, amely évtizedek óta a sporttáplálkozással kapcsolatos tudományos kutatások középpontjában áll, hiszen az 1970-es évektől kutatott teljesítményfokozó hatása ma már megkérdőjelezhetetlen. Korábban általános volt az a nézet, mely szerint a koffein annak köszönheti a teljesítménynövelő hatását, hogy fokozza a zsírsavak lebontását és segíti azoknak a vérkeringésbe történő juttatását, ebből pedig azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a zsíranyagcsere működésének fokozásával kevesebb szénhidrátra van szüksége egy sportoló szervezetének, így pedig jobbak lesznek annak állóképesség mutatói.
A tudomány fejlődésével mára azonban kimutatták, hogy a koffeint nem ez a tulajdonsága teszi igazán hatékonnyá, hanem elsősorban az agyra gyakorolt hatása miatt játszik jelentős szerepet a teljesítmény fokozásában. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a kávé fogyasztásával kevésbé érezzük a fáradtságot, kevésbé érezzük magunkat kimerültnek, ami sportolás közben közel sem elhanyagolható tényező. Természetesen erre az érzésre létezik tudományos magyarázat is, amely szerint a koffein versenytársként viselkedik az adenozillal, hiszen mind a ketten azon vannak, hogy elfoglalják az agyban lévő adenozin receptoroknak legalább egy kis részét. Ez a versengés számunkra pedig azt eredményezi, hogy kevésbé érzékeljük a sportolás során az energiaveszteségünket, a fáradtságot.
Laboratóriumi körülményeket elsősorban a kerékpár sport tekintetében tudtak teremteni a kutatók, de a megállapított eredmények természetesen a futókra is vonatkoznak. Vagyis adott távolságot koffein hatása mellett rövidebb idő alatt tesznek meg a sportolók. Ezt otthon is kipróbálhatjuk, hiszen egy szobakerékpár, vagy éppen egy futópad segítségével könnyedén elvégezhetjük a méréseket arra vonatkozóan, hogy kávézás nélkül, illetve kávé fogyasztásával milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szakemberek az ún. időmérő vizsgálat mellett kimutatták azt is, hogy a koffeinnek a hosszú távú állóképességre is pozitív a hatása, hiszen a kísérletben résztvevők között később jelentkeztek a fáradtság jelei azoknál, akik kávézás után vágtak neki adott távnak.
Nemcsak az agyban jelentkező fáradtság enyhítésére van tehát komoly hatása a koffeinnek, de az izmaink is meghálálják, ha egy-egy hosszabb futóedzés előtt kávét fogyasztunk. A koffeinnek ugyanis kimutatható hatása van arra vonatkozóan is, hogy csökkenti az izomzatban jelentkező fájdalomérzetet, és ami még fontos lehet, növeli sportolás közben a koncentráció készséget, továbbá fejleszti a kognitív funkciókat is.
Érdemes megemlíteni, hogy Des Linden, kétszeres olimpikon, a 2018-as bostoni maraton bajnoka például három-négy csésze kávét is elfogyaszt egy nap.
A kávé fogyasztás fent említett pozitív hatásai miatt dőreség lenne azt gondolni, hogy ezentúl akár félvállról is vehetjük például a professzionális futópadokon végzett futóedzéseket, hiszen egy-két korty kávéval minden megoldódik. A túlzásba vitt kávéfogyasztásnak ugyanis olyan mellékhatásai lehetnek, mint például az alvásprobléma, vagy a szapora szívverés, vagy éppen a különböző gyomorproblémák megjelenése. És amivel kezdenünk kellett volna, a koffeinnek a vérnyomás növekedésében és ezáltal a pulzusszám emelkedésében is jelentős szerepe van, ezért, ha edzéseinket pulzuskontrollal végezzük, akkor érdemes nagyon odafigyelni arra, hogy mennyi kávéval segítjük a szervezetünket az edzéseket megelőzően.
A kávézás ma már „össztársadalmi szenvedéllyé” vált. És bár nemcsak a hétköznapokban, de a sportpályán is igazoltan lehetnek pozitív hatásai, semmiképpen nem szabad csak a koffeinre alapozni a teljesítményünk stabilizálását, illetve fejlesztését.