Sport - a stressz oldásának hagyományos módszere

A stressz egy alapvető fontosságú folyamat, tulajdonképpen a szervezet vörös riadója. Funkciója az életben tartás, és ez mit sem változott az elmúlt évszázadok során. Csak most, a vadállatok, rivális törzsek ellen és az élelemért, erőforrásokért folytatott harc helyett a mindennapi tömegközlekedéssel, céges versenytársakkal, munkatársakkal, a rossz szomszéddal, és a lábunkra bevásárlókocsit toló vadidegenekkel kell megküzdeni. A gondot nem önmagában a stressz jelenti, hanem az, hogy a stressz állandósul, fizikai, valamint pszichés-mentális tüneteket okoz.

 

A stressz tünetei

Az állandósult stresszállapot és az ennek következményeként kialakult pszichoszomatikus tünetek, állapotváltozások, valamint a neurokémiai egyensúlyzavar végül stresszbetegségek kialakulásához vezetnek. A tünetek és betegségek ráadásul jellemzően nem elkülönülten, hanem együtt jelentkeznek enyhébb, vagy akár súlyosabb formában.

Stresszre utaló tipikus fizikai tünetek és betegségek lehetnek:

• Fejfájás, migrén,

• Krónikus kimerültség,

• Krónikus fájdalom-szindróma,

• Emésztési panaszok, például IBS (irritábilis bél szindróma),

• Akut reflux és krónikus refluxbetegség (GERD)

• Magas vérnyomás, és magas vérnyomás betegség,

• Nehézlégzés,

• Különböző anyagcserebetegségek - inzulinrezisztencia, cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek - hátterében is állhat az állandósult stressz, hiszen a szervezet felborult neurokémiai egyensúlyából automatikusan következik az anyagcsere folyamatok egyensúlyának felborulása is.

 

Stresszre utaló tipikus idegrendszeri és pszichés tünetek lehetnek:

• Ingerlékenység,

• Szorongás,

• Depresszió,

• Túlreagálás, például indokolatlan agresszív kitörések,

• Alvászavarok, például az álmatlanság,

• Stresszorexia (stressz okozta táplálkozási zavar),

• Pánikbetegség,

• Idegösszeomlás.

Hogyan küzdhetünk a stressz ellen?

Már maga a küzdelem kifejezés sem helyénvaló, hiszen éppen az okozza a problémát, hogy állandóan harcban állunk mindennel és mindenkivel, néha még önmagunkkal is. 

A stresszt elsősorban meg kell értenünk, felfedni az okait és egy összetett kezeléssel enyhíteni a hatását:

• Ha stressztüneteket tapasztalunk magunkon, első lépésként derítsük ki, hogy nem húzódik-e mögötte valamilyen szervi elváltozás. (Nemcsak a stressz okozhat krónikus fejfájást, vagy magas vérnyomást.) 

• Ha nincs diagnosztizálható ok a háttérben, akkor nagy eséllyel a stressz okozza a panaszainkat. 

• Ebben az esetben a különböző relaxációs, meditatív jellegű tréningek mellett az egyik leghatékonyabb megoldás a sport.

A sport eltávolít a probléma forrásától

1. Az edzőterem, a sportcsarnok, az uszoda, a dojo, a fitneszterem egy saját törvényekkel és szabályokkal rendelkező közeget teremt.

2. Ha aktuálisan épp a pandémia miatti bezárások okán nincs lehetőségünk erre, a szabadban végzett edzés akár a futópályán, street workout parkban, kondiparkban hasonló közeget teremt.

3. A harmadik lehetőség, hogy otthon, magunk és akár a családunk számára alakítunk ki egy ilyen közeget, például: futópad, szobabicikli, edzőgépek, edzőpadok, súlyzók, állványok, vagy fitnesz kiegészítők – heveder, szalag, kötél, labda, matrac – segítségével.

 

A stressz és a sport neurokémiája dióhéjban

A stressz kortizol, adrenalin és noradrenalin (norepinefrin) fokozott termelődésével jár.

Ezeknek „köszönhetjük” az Üss vagy fuss mechanizmust:

• az erek összehúzódnak, 

• emelkedik a szívfrekvencia, 

• növekszik a  vérnyomás,

• a légzés szaporává válik,

• glükóz szabadul fel az energiaraktárakból,

• fokozódik az izomtónus,

• kiélesednek az érzékek.

Amikor sportolunk olyan neurokémiai folyamatok zajlanak le szervezetünkben, melyek:

• Egyrészt „bedolgozzák” a stresszhormonokat.

• Másrészt endorfin és szerotonin fokozott termelődésével járnak. 

• Ezeket szokták boldogsághormonnak is nevezni, sőt, az endorfint egyesek a szervezet saját drogjának hívják.

• Erőteljes fájdalomcsillapító és teljesítménynövelő hatással bír, amit endorfinmámorként ismerünk. (A hosszútávfutók például gyakran tapasztalják.)

A lefagyás

Egyéni jellemzője minden embernek, hogy üt, vagy fut. A harmadik reakció azonban, ami a teljes lefagyás, valószínűleg a legveszélyesebb stresszreakció. 

• Sokan teljesen lemerevednek, képtelenek megvédeni saját magukat nemcsak verbális, de fizikai bántalmazás esetében sem.

• Esetenként az érzékelés annyira lelassul, hogy akár teljesen meg is szűnhet! Ezért arra sem emlékeznek, hogy mit történt velük. 

• Nem tudják felidézni, hogy a támadás pillanatában, mit tettek ők, vagy mit tettek velük. 

Ezen az állapoton rendkívüli módon képes enyhíteni, akár teljesen meg is szüntetheti, ha valamilyen önvédelemre építő küzdősportot - aikido, krav maga - kezdünk el gyakorolni. Az ilyen típusú edzés nemcsak fizikailag készít fel, de a mentális fegyelem, az összpontosítás tréningje is egyben, melynek célja éppen az, hogy stresszhelyzetben is tudjunk összeszedetten, higgadtan reagálni és cselekedni.

Ha ilyen egyszerű a megoldás, miért nem sportol mindenki?

A stresszel küzdő ember egyik legjellemzőbb vonása a türelmetlenség. Azonnali eredményeket vár, ezért nyúl inkább a feszültségoldó, nyugtató hatású gyógyszerekhez ahelyett, hogy sportolna. 

Mégis, érdemesebb a sportot választani, hiszen: 

• Még egy olyan, viszonylag csekély erőkifejtéssel járó mozgás is, mint a séta, nyugodtabb lelki-szellemi állapotot idéz elő, 

• melyben a küzdelmet, mint stratégiát felváltja a helyzetelemzés és a megoldások kutatása.

Milyen sport illik hozzám?

Általában ösztönösen ráérzünk arra, hogy milyen sportok hoznak enyhülést, de segítséget nyújthatnak a sportágválasztó rendezvények, vagy akár az ingyenesen letölthető, komplex sportapplikációk is. Ezek az alkalmazások különböző, vezetett edzések formájában állnak rendelkezésünkre.

 

 

Néhány próba után hamar kiderülni, hogy milyen sportok illenek a személyiségünkhöz:

• Van, akit a monoton ismétlődő mozgás nyugtat meg. Ilyen a futás, a biciklizés, az úszás, a súlyzózás, a saját testsúlyos edzés vagy a crossfit.

• Van, akinek az elmélyülést igénylő sportok nyújtanak enyhülést, mint például a jóga, vagy a pilates.

• A harcművészetek, küzdősportok kedvelői abban találnak feloldást, hogy kontrollált körülmények között transzformálódhat az agresszivitás egy tanulási folyamattá.

• A csapatsportok kedvelői számára a verseny, a stratégia és taktika, a játékosok közti együttműködés és összhang okoz örömöt.

• Akik a természetben találnak enyhülést gyakran kirándulnak, vagy lovagolni járnak.

• Speciális eset az airsoft és a paintball, ahol a csapatmunka, a küzdelem, a versenyszellem és az irányított konfrontáció komplex formában juthat érvényre.

• Az extrém sportok azok számára hoznak enyhülést, akiknél a stressz maga a függőség „anyaga”.

• Nők esetében különösen a PMS, vagy a menopauza idején fokozódik a feszültség, ami a család, de maga az alany számára is szinte követhetetlen hangulatingadozásokban nyilvánul meg.

• Van, aki strechingre, spinningre, piloxingra jár, de olyan is akad szép számmal, aki boxolni vagy krav magázni kezd, összekötve a kellemeset (feszültségoldás) a hasznossal (önvédelem).

Bármilyen sportot is válasszunk, a hatás nem marad el: 

• Produktívabbá és sikeresebbé válhatunk a munkánkban.

• Kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb magánéletet alakíthatunk ki.

• Az önbizalmunk nő, az önértékelésünk javul. 

• És végül, de nem utolsó sorban sokkal egészségesebbé válunk fizikailag, lelkileg és mentálisan is.

Stressz, elidegenedés, függőség

A családok, a kisebb-nagyobb közösségek szerepe bár még mindig jelentős, az emberek önként vonják ki magukat a támogatást nyújtó valós közegekből. 

 

1. A többgenerációs családmodellnek szinte már leáldozott. Ma már az az elvárás, hogy mindenki oldja meg a saját problémáját. Nemcsak a fiatalok magányosodnak, idegenednek el, de sajnos az idősebb generációk tagjai szó szerint azzá válnak.

2. Az eszképizmus új formákban nyilvánul meg, a valóság elől filmekhez, virtuális játékokhoz, közösségi oldalakhoz menekülünk, ahol az egó kiterjesztésének csak nyomokban van köze a valódi identitásunkhoz.

3. A digitális/virtuális függőség semmivel sem jobb, enyhébb az alkohol- vagy drogfüggőségnél.

4. A mindennapi túlélésért való küzdelemmel karöltve iszonyatos nyomásként nehezedik ránk a mindenáron való megfelelni akarás, a fals személyiség fenntartásának kényszere.

Az embert az evolúció azonban nem individualistának teremtette. Az csupán a 20.század találmánya és a jelenkor társadalmi elvárása. A sport és a valódi, támogató közösség kiutat mutathat a mindennapi stresszből, feltéve, ha felállunk a fotelből és azt tesszük, amire a testünk teremtetett: mozgunk!