Diéták útvesztőjében – a 160 gr-os szénhidrát diéta

Ebben a sorozatban mindig kiemelünk egy-egy diéta típust, de nem célunk egyik mellett sem letenni a voksunk vagy azt állítani egyik jobb, mint a másik.

Sokszor említettük cikkeinkben, hogy ahány ember annyi bélflóra. A bélflóránk annyira egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Így fontos, hogy mindenki a saját maga számára legelőnyösebb, legegészségesebb megoldást válassza, mert nincs általános mindenkire tökéletesen passzoló sablon.

Lássuk mi ennek a diétának a lényege!

A 160 gr-os szénhidrát (CH) diétával hivatalosan a cukorbetegséget kezelték/kezelik. Ezt a szénhidrát mennyiséget osztják fel napi 5-6 étkezésre, ügyelve a lassú és gyors felszívódású ch-k meghatározására.

• 6:30- 8:00 Reggeli: 30 g, csak lassú
• 9:30-11:00 Tízórai: 20 g, lehet benne gyors is (pl.: tejeskávé, de max. 10 g)
• 12:00-14:00 Ebéd: 50 g, zömében lassú, de lehet benne gyors is (max. 20 g)
• 15:00-17:00 Uzsonna: 20 g, lehet akár mind gyors
• 18:00-20:00 Vacsora: 40 g, zömében lassú, de lehet benne gyors is (max. 10 g)
• (21:00-22:00) Utóvacsora, 10 g csak lassú – ilyenkor a vacsora ennyivel kevesebb előtte

Gyors szénhidrátot néha-olykor szabad lassúra cserélni, visszafelé azonban nem működik, tehát lassú szénhidrát helyett soha nem szabad gyorsat enni.

A gyors és lassú felszívódású CH-k közt a különbséget már nevük is mutatja, a gyors ch nyilván gyorsan felszívódó tehát, magas inzulinválaszt kiváltó, míg a lassú ch valamivel lassabban szívódik fel előző társánál, így kisebb inzulinválaszt vált ki.

A felszívódást és így az inzulinválaszt természetesen befolyásolja a ch mellé fogyasztott zsír, fehérje és rostok mennyisége. Egy lelkiismeretes dietetikus biztos segít neked ezek kiszámolásában és testre szabásában.

A javaslatok szerint minimum 2, maximum 4, de optimálisan 3 óra teljen el az egyes étkezések között. A gyors-lassú felosztás azért fontos, mert minden ember inzulinérzékenysége napszakosan változik: a legrosszabb a kora reggeli órákban, a legjobb dél körül. Ezért reggel mindig a lassú szénhidrát kerül előtérbe. Ha elmarad egy étkezés, a kieső CH-adagot a nap folyamán elosztva célszerű pótolni. (napszaknak megfelelően, persze)

Sokan az édes íz utáni sóvárgásukban cserélik le a cukrot édesítőkre. Azonban fontos megjegyezni, hogy egyre több tanulmány kimutatja, hogy az édes íz érzékelése bizonyos mennyiség felett (pl.: eritrit 40 gr felett) már inzulinválaszt vált ki.

Magas inzulinválaszt produkál:
*finomított cukor, liszt, gyümölcslevek, a 100%-os is
*tejcukor (laktóz) (tejsavó is! IR-es betegek edzéshez ne fogyasszanak tejsavót, mert amit az edzéssel javítanak, azt a tejsavó fogyasztásával le is rontjàk!)
*szója, és bizonyos hüvelyesek
*burgonya (az édesburgonya nem burgonyaféle!)
*magas fruktóztartalmú gyümölcsök
*egy rakás édesítőszer (pl. Xilit)
*egyes vöröshúsok

A diéta hagy maga után némi kivetni valót, mint például maga a 160 gr szénhidrát, amit nem szabadna kőbe vésni.

Egy 190 cm magas 110 kg-os férfinek, nem ugyanarra a mennyiségre van szüksége, mint egy 165 cm magas 45 kg-s nőnek.
Továbbá az 5-6-szori étkezés a nap folyamán pont ennyiszer fog inzulinválaszt produkálni. Az alacsony vagy egyenletes inzulinszint kiváltható jól megválasztott CH diétával és alacsony zsír fogyasztással, vagy magasabb zsírfogyasztással, de alacsony CH-val. Ami biztosan nem működik a magas CH és zsír együtt.

Ahhoz, hogy a kellemetlen meglepetésektől megóvd magad, minden esetben érdemes saját, személyre szabott diétás tervet igényelned szakembertől.