Piros tojás, fehér nyuszi ad-e a koleszterinnek egy puszit? Avagy, egészségtelen a tojás?

Húsvéti teríték elmaradhatatlan szereplője a tojás, ami a hétköznapokban is alap vagy gyakori élelmiszerként szolgál. Fogyasztását rossz hírek is megpróbálják beárnyékolni, mint például a magas koleszterin tartalom - hogy jogosak-e a negatív pletykák, erre próbálunk most fényt deríteni.

Mint az tudod, a tojásfehérje tartalmazza a proteint, a sárgája pedig a zsírt/koleszterint és egyéb hasznos tápanyagokat. Illetve a fehérje az izmok építő köve, koleszterin pedig minden sejtünkben van, segít a sejtmembránok, hormonok, D-vitamin, és a zsírok emésztéséhez szükséges epesav termelésében, valamint létfontosságú szerepe van a neurológiai funkciókban és az emlékek kialakításában. Mégis volt időszak mikor nem győzték a tojás LDL tartalmát hibáztatni a szívbetegségekért, a megemelkedett koleszterinszintért, miközben egyéb faktorokat figyelmen kívül hagytak, mint például a rendszeres sportolás, a feldolgozott és cukros élelmiszerek fogyasztásának mértéke, dohányzás vagy akár a tojás elkésztésének a módja.

A cirkadián ritmus alapján a máj éjjel 11 és 1 óra között az epehólyagba üríti a kiválasztott méreganyagokat, az epe az éjszaka folyamán besűrűsödik, majd reggel az első vagy második étkezéssel kiürül, de ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű koleszterinre van szükség.

Márpedig az egészséges koleszterin-tartalmú zsírok legjobb képviselője a tojás (már 2-3 db megfelelő mértékű epehólyag-összehúzódást /epeürülést eredményez és annál jobb, minél nyersebb a sárgája), de jók lehetnek a zsíros-olajos halak, esetleg a jó minőségű májasok vagy a nyers vaj is.

De nem csak a hasznos koleszterinben kiemelkedő a tojássárgája, hanem kolin tartalmában is (100 gr nyers tojássárgája 820 mg kolint tartalmaz, míg a dobogó második helyén álló kaviár mindössze 491 mg-ot). A kolin, esszenciális tápanyag, szerepet játszik az emberi anyagcserében, a sejtfalak egyik szerkezeti eleme, részt vesz az ingerületátvitelben, a sejtek közti kommunikációban, a lipid szállításban. A kismama étrend kolinnal való kiegészítése javítja a terhesség kimenetelét, és védőhatású a magzat idegrendszerének, valamint neuro-endokrin rendszerének fejlődése szempontjából.

Hiánya hatással lehet olyan betegségekre, mint például a májbetegség, az atherosclerosis, neurológiai rendellenességek és a funkcionális meddőség, megnő a krónikus betegségek kockázata, alacsony kolin bevitel esetén a gyulladásos folyamatok is fokozódhatnak.

De hogy tovább soroljuk a tojás jótékony hatásait, korábbi cikkünkben tettünk említést a lakosságot súlytó szelén hiányról, mely szelénnel dúsított tojással is már javítható, pótolható.

A tojás dúsítására jelenleg, ugyan az egyes országokban eltérő módon és mértékben, jódot, fluort, mangánt, szelént, B-vitaminokat, E-vitamint, karotinoidokat, ginzeng gyökérkivonatot, valamint többszörösen telítetlen (kiemelten Omega-3) zsírsavakat és újabban konjugált linolsavat (CLA) alkalmaznak.

Továbbá a hagyományos tyúktojás átlagosan napi egy tojás elfogyasztásával számolva megállapítható, hogy ezzel az egészséges felnőtt emberek számára javasolt napi energia, valamint B6-vitamin felvétel kevesebb, mint 3–4%-a, míg a 6,5 g magas biológiai értékű fehérje felvétele révén annak 12–14%-a biztosítható. Ugyanakkor egyes vitaminok, így például a folsav esetében ez az arány akár 10–15% is lehet, míg más vitaminokból (A, E, B12) a napi javasolt mennyiségnek még ennél is több, 20–30%-a is fedezhető.

Összességében tehát, ha nem vagy allergiás vagy intoleráns a tojásra, esetleg nem tiltja egyéni egészségügyi állapotod, véleményünk szerint mindenképpen érdemes fogyasztani, ne sajnáld magadtól az ünnepi asztalnál.

A vásárlásnál érdemes figyelni, hogy próbálj házi/szabad tartásból származó, vagy legalább 2-es kóddal ellátott (1-es 0-ás még jobb) tojást válassz.