Még mindig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a túlzott napozás, vagy a huzamosabb ideig történő szabadban tartózkodás a forró napokon borzasztóan káros lehet az egészségünkre, hiszen könnyen napszúrást (insolatio)kaphatunk. Persze a napimádóknak már az is rossz hír volt korábban, hogy „megszabták” – legalábbis erősen ajánlották – hogy mikor ne tartózkodjanak napon (általában a 11-15-ig tartó időszak). A szabadtéri sportok megszállottjai is jobb, ha nyáron limitálják a kritikus időszakokban való kint tartózkodást. Lássuk be, hogy a napszúrás veszélye mindenkire leselkedik, és nem árt az óvatosság, ha a szabadban szeretnénk időt tölteni a ragyogó nyári napsütésben. De melyek is a napszúrás tünetei, szükség esetén hogyan kezeljük, illetve előzzük meg ezt a kellemetlen jelenséget? Ezzel kapcsolatban adunk néhány tippet, sőt a szabadtéri sportok kedvelőinek is adunk néhány javaslatot!
Azt mindannyian tudjuk, hogy ha túl sokat tartózkodunk a tűző napon anélkül, hogy védenénk a fejünket a forró napsugaraktól, könnyen napszúrást kaphatunk. Ilyenkor a levegő felmelegedése miatt pozitív hőmérleg alakul ki a szervezetben. Ehhez adódik hozzá, hogy a fejünk hőmérséklete jelentősen megemelkedik, ezzel párhuzamosan pedig a koponyaűri nyomás is megnő. Az agyhártya begyullad, és jelentkeznek a tipikus tünetek: fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, nyaki merevség. A túlzott mértékű napon tartózkodás az egész szervezetünket megterheli, felléphet az agyműködés zavara, megváltozik a vérkeringés, a szervezetünk nem képes leadni a felesleges hőt, és ennek eredményeként túlmelegszik. Fontos tudni, hogy a napszúrás tünetei nem feltétlenül azonnal a napon tartózkodáskor jelentkeznek, hanem gyakori esetben csak néhány órával később. Jellemző továbbá, hogy a napszúrásos betegek feje erősen vörös, ami a test többi részének színéhez képest feltűnő lehet. Ezen túlmenően, akit napszúrás ért, az gyakran nyugtalan. Súlyosabb esetben előfordulhat eszméletvesztés, ájulás, még súlyosabb esetben akár kóma is kialakulhat. A tünetek súlyossága függ az egyéni érzékenységtől, de attól is, hogy mennyi ideig volt az adott személy a napsugárzásnak kitéve. Hajlamosító tényező lehet bizonyos gyógyszerek szedése, vagy alapbetegségek is, mint például a magas vérnyomás vagy az érelmeszesedés.
Amikor napszúrásra gyanakszunk, tegyük meg a következő intézkedéseket:először is juttassuk az érintettet hűvös, árnyékos, csendes helyre. Hűtsük le az illető testét nedves törülközővel, vagy spricceljünk ár hideg vizet. Fontos, hogy ne töröljük szárazra, hanem hagyjuk magától megszáradni, így fokozottabb a víz elpárolgása miatt a hűtő hatás. A legjobb, ha apró kortyokban vizet itatunk az illetővel. A folyadékpótlás mellett szükséges lehet az elvesztett só pótlása is, különösen, ha hányás is jelentkezett a tünetek között. Erre a feladatra legalkalmasabbak a rehidratáló porok, amelyekből oldatot készítve gyorsan helyreállíthatjuk a felborult folyadék- és ionháztartást. A napszúrás súlyosságától függően szükséges lehet hosszabb-rövidebb időre ágynyugalom is.
A legjobb persze, ha előre gondolkodunk, és nem kerülünk ilyen helyzetbe. Akiknél már fordult elő napszúrás, azok valószínűleg hajlamosabbak rá, így rájuk fokozottabban érvényes, hogy érdemes előre felkészülni a megelőzésre. Ennek érdekében a legveszélyesebb időszakokban kerüljük a direkt napsugárzást, ha csak tehetjük. Ez a délelőtt 11 és délután 3 óra közötti időszakot foglalja magában. Ha mégis szükséges napon tartózkodni, viseljünk jó fényvisszaverő képességű anyagból készült fejfedőt. Nedvesítéssel hűtsük le hajunkat, fejbőrünket. Erre kiválóan alkalmasak a termálvíz spray-k, amelyeket bármikor előkaphatunk a táskánkból egy kis felfrissülésért.
Vannak, akik a nyári időszakban sem szívesen mondanak le a szabadtéri edzésekről. Ilyenkor fontos, hogy a kora reggeli vagy az esti órákban edzünk. Már csak azért is, mert a melegben történő edzés jócskán megemeli a pulzusunkat, főleg, ha futásról, vagy kerékpározásról van szó. Viseljünk baseball sapkát és kenjük be magunkat naptejjel. A folyadékpótlásról se feledkezzünk meg, használjuk ki az utunkba kerülő városi kutakat és hűtsük le a testünket.
Persze van alternatíva a szabadtéri edzésekre a nyári időszakban is. Ha valóban nagy a kánikula, ugyanolyan hatásos lehet otthon egy szobabicikli, vagy futópad használata. Figyeljünk magunkra és feleslegesen ne sanyargassuk a testünket a tűző napsütésben.