A lúdtalp és annak kezelési lehetőségei

A talpboltozat a boltívek változásának és rugalmasságának köszönhetően a talaj összes szabálytalanságához képes alkalmazkodni, és képes a testsúlyból és a mozgásból származó erőket a talajra átvinni. A talpboltozat ütéscsillapító hatása elengedhetetlen feltétele a rugalmas járásnak. 

 

A lúdtalp tartáshibákhoz, hát- és derékfájáshoz vezet.

Bármilyen elváltozás, ami a talpboltozat fokozódását vagy ellapulását okozza, súlyosan károsítja a test alátámasztását, súlyosan károsítja a testtartást, a test alátámasztását állás, természetesen járás és futás közben is.

A lábboltozat anatómiája

Hogy könnyebben érthető legyen a lúdtalp és annak kezelési lehetőségei, szükség lesz egy kis anatómiai kitérőre.

Elsőre furcsának tűnhet, de a talpboltozat egészséges körülmények között, a boltozatok íveinek köszönhetően egy szél által duzzasztott vitorlára hasonlít, melynek csúcspontja a sarok. Álló helyzetben a sarok viseli a testsúly felét, két oldala pedig a lábközépcsontok első és ötödik fejéhez fut, ahol előbbire egyenes állásban a testsúly egyharmada, utóbbira egyhatoda jut.

 

A lúdtalp a lábboltozat megsüllyedésével járó folyamat eredménye. 

 

Ennek megfelelően a talpboltozat három ívből épül fel és három alátámasztási pontja van:

  • A-B - harántboltozat: az elülső ív, mely a három közül a legkisebb és legrövidebb. Az első és ötödik lábközépcsontok fejei között húzódik.
  • B-C - külső boltozat (laterális ív): közepes hosszúságú és magasságú. Az ötödik lábközépcsont feje és a sarok közt helyezkedik el.
  • C-A - belső boltozat (mediális ív): nem csak a leghosszabb és legmagasabb, de a legfontosabb is a testtömeg statikus és dinamikus alátámasztásának szempontjából. Ez az első lábközépcsont feje és a sarok közt húzódik.

A belső boltozat homorúságát csupán az izmok és szalagok tartják fen. A szalagok a rövid ideig tartó nagy erőhatásoknak, míg az izmok a tartós terhelésnek állnak ellen. Az izmok a boltozat különböző pontjain tapadnak és vagy az egész ívet, vagy annak egy részét hidalják át.

Az izmok a boltozat igazi feszítőjeként hatnak. A mediális ív fenntartásában, az emelésében vesz részt a:

  • Hátulsó sípcsonti izom: mely inainak talpi nyúlványai kiemelten fontos szerepet játszanak a láb statikájában.
  • Hosszú szárkapcsi izom: a láb dinamikájában a legfontosabb izom, ugyanis a talpboltozat mindhárom ívére hat.
  • Nagylábujj hosszú hajlító izma: a belső boltozat legnagyobb részét áthidalja és erős hatással van annak ívére, valamint a sarok- és ugrócsont stabilizátora is.
  • Nagylábujj távolító hosszú izom: a teljes mediális ívet átfogja ezért rendkívül hatékony feszítő.

Ezekkel ellentétes hatást vált ki, azaz csökkenti az ívet, ellaposítja a boltozatot a:

  • nagylábujj hosszú feszítő izma és az
  • elülső sípcsonti izom.

Azonban a láb szerkezeti egyensúlyát vizsgálva nem feledkezhetünk meg egy másik háromszögi szerkezetről, melynek szárai közre fogják a bokaízület egymáshoz kapcsolt csontjait és a lábtő ízületi komplexumát.

Ennek a háromszögnek az alapját adja a talpboltozat, amit a talpi szalagok és izmok képeznek.

  1. Egyik szára az úgynevezett elülső felső felület: a boka hajlítói és a lábujjak feszítői.
  2. Másik szára a hátulsó felület: a boka feszítői és a lábujjak hajlítói.

A talpboltozat homorulatának ellaposodása miatt létrejövő lúdtalpat a talpi szalagok és izmok elégtelensége és a láb elülső és hátsó izmainak fokozott tónusa okozhatja.

Civilizált világformánk magával hozta a betondzsungeleket, ezzel az egyenletes, sík, kemény talajt. Ezen nincs igazán szükség egyensúlyozásra, a talp izmainak nincs szükségük különösebb alkalmazkodásra, főként, hogy az egész lábat feszes cipőkbe is zárjuk, ebből kifolyólag nem is csoda, hogy a talpboltozat és a boltozatot tartó izmok elsorvadnak.

Tudtad, hogy az amputált láb talpnyoma például normális, abban az esetben, ha nem vágják el a szalagokat? Mint már említettük, a szalagok csupán kis ideig képesek fenntartani a boltozat épségét - ha az izmok gyengék, a szalagok megnyúlnak, a lábboltozat összeesik.

De mégis mit tudsz tenni, ha nálad is fennáll már a lúdtalp?

1, Meríthetsz ötletet a versenysportokból, mint például röpladások, kézisek, focisták nyári edzései, amikor előtérbe kerülnek a bokáig érő, finom homokban végzett edzések. Ez mindamellett, hogy teljesen új impulzust biztosít, remekül edzi a talp- és lábszárizmaikat, javítva a robbanékonyságukon, súlypont emelkedésükön. Tehát, ha van lehetőséged rá a nyári/melegebb időszakban, próbálj meg mezítláb, homokban sportolni, lehet az egy tollaslabda párbaj, strandröplabda, strandfoci stb.

2, Túrázás. Nagyon furán hangozhat elsőre, hogy bezárt túracipőben, nem éppen jó lábszerkezettel valaki nekivágjon túrázni, de ugyanakkor mégis jó választás ahhoz, hogy igénybe vedd a talp- és lábszárizmokat. Túra közben a lábadnak alkalmazkodnia kell a talaj egyenletlenségeihez, máskép kapja a terhelést emelkedőn felfelé, másként kapja egy oldalirányú leereszkedésnél, egyszóval a terep folyamatosan megköveteli az izommunkát (persze ehhez az kell, hogy ne a leaszfaltozott turistaútvonalakat válaszd).

3, Végezhetsz kifejezetten koncentrált gyakorlatokat is.

A nagy komfortban a lábujjak elveszítették fogó/kapaszkodó képességüket, így a lábujjhajlítók igen csak gyengén muzsikálnak. Újszülött babáknál még működik a fogó reflex: figyeld meg, ha megnyomod a talpukat, vagy lábujjaikhoz érsz alulról, automatikusan behajlítják azokat.

Felnőttként ez a reflex már egyáltalán nem érvényesül, ráadásul igen ritkán használjuk a lábujjakat fogásra. Ezért nagyon jó trenírozási lehetőséget biztosítanak azok a gyakorlatok, ahol fogni kell a lábujjakkal, ilyen például:

  • Tollak, ceruzák, egyéb fogható tárgyak elemelése a talajtól lábujjakkal.
  • Talajra kiterített törölköző apránként begyűrése magunk alá, a lábujjak rámarkolva. Ha túl könnyűvé válik, lehet a törölköző végére nehezéket tenni, súlyt, könyvet bármit.

4, Vádlispecifikus gyakorlatok, mind konditermi, mind otthoni körülmények között: ülő vádli, szamárvádli, álló vádli, egy lábas, páros lábas, párhuzamos lábfejjel, kifelé csámpázó lábfejjel, befelé néző lábfejjel, mind-mind célzottan hatnak a vádlidra.

5, Guggolások / egy lábas guggolások döntött deszkán.

Ha a harántboltozat megsüllyed, a mediális ív is ellapul, az ugrócsont pár millimétert befelé fordul, míg a sarokcsont kifelé - gyakorlatilag elcsavarodik a láb. Így a lábujjak hajlítgatásánál sokkal összetettebb gyakorlatsorra van szükség, mint amilyen például:

Az az egylábas guggolás döntött deszkán nagyon jó gyakorlat, ha egy deszkának az egyik végét felteszed a bordásfal alsó fokára vagy akár 2-3 fokkal feljebb, a deszka másik fele marad a talajon:

  1. A bordásfalhoz képest oldalt állsz.
  2. A bordásfaltól távolabb eső lábbal rá lépsz a deszkára és megpróbálod a szabad lábad sarkával a deszka előtt, majd mögött megérinteni a talajt.
  3. Fokozhatod guggolással, megpróbálhatsz leguggolni egy lábbal, a másik lábad tarthatod előre, vagy hátra (ez utóbbi könnyebb) majd ez is mehet felváltva.
  4. Ha nincs bordásfal, bármire feltámaszthatod a deszka egyik végét, a lényeg, hogy ne csússzon le.

6, Egyensúlyozó, agility gyakorlatok:

Már sokszor hoztunk példákat az egyensúlyfejlesztő eszközök különböző használatára, mint a BOSUn, koordinációs párnán, fitballon, trambulinon végzett gyakorlatok, akár páros, akár egylábas kivitelezése.

De a lábszárak szempontjából az edzőlétra használata mellett sem mehetünk el szó nélkül, ahol szórakoztató módon (csak bírd szusszal) a különböző irányú kitámasztások, különböző irányból fogják terhelni a lábszár izmait, és mint minden ez is nehezíthető bokákra, lábszárra, térdfölé helyezett gumiszalaggal/mini banddel. 

Kedvcsinálónak nézd meg az alábbi videót:

 

Borítókép: engin akyurt // Unsplash

i