Milyen más tevékenység kapcsolódhatna első sorban a lábhoz, a talphoz, ha nem a járás? A járás, ami a szabadság első tényezője, hiszen létfontosságú a függetlenség szempontjából. Az ősidőkre visszakanyarodva, a járás segítségével menekülhetett az ember a veszély elől, kutathatta fel az élelmet, a vizet, megmászhatta a hegyeket, bejárhatta a világ határtalan térségeit és érintkezhetett más népekkel. Mára pedig mindemellett a sportban, táncban, alakformálásban - úgy unblock az egészséges életmódban is hatalmas szabadságot biztosít (csak éljünk vele!).
Ugyanakkor ez a szabadság, amit az egyedfejlődés során nagy erőbefektetéssel szereztünk meg, az életünk során elveszhet, vagy korlátok közé szorulhat, fájdalmassá válhat, beszűkítve ezzel a mozgásteret, lehetőségeket.
Az alsó végtag összes izma fontos a járás szempontjából, ezért egyetlen izom elégtelensége már többé-kevésbé súlyos járási zavart okoz.
A lépési ciklust 9 részre szokás osztani, melyek mindegyikében valamilyen módon szerepelnek a talp izmai, ebből is már látható, hogy a talpat/bokát ért esetleges elváltozásokat egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A járásra gyakorolt hatás csak egy apró szelete a tortának, hiszen a talp/boka elváltozásai az egész izomláncot képesek befolyásolni, mivel az izmok valójában nem egyenként, hanem az idegrendszer által ellenőrzött, nagyon pontos mozgási program szerint működnek, koordinálva a szinergista-antagonista izomműködést.
Így tehát, ha izomláncban vizsgáljuk a bedőlő boka vagy lúdtalp helyzetét, akkor látható, hogy a talpi boltozatok lelapulásával az izmokra extra munka hárul, amire azok kifáradással, majd rövidüléssel/nyúlással válaszolnak. Amennyiben pedig egy izom megrövidül vagy túlnyúl, egy másik izom ellentétesen fogja kompenzálni azt, ami szintén hatással lesz ugyanabban az izomláncban található többi izomra is. Így (a talpnál maradva) nem csak a talpban/bokában jelentkezik probléma, hanem megjelenhetnek olyan tünetek, mint térd/csípő/derékfájdalom, előre helyezett fej/váll tartás, a törzs tartáshibái, egész alsó végtag-medence komplexum stabilitásának csökkenése, az oldal irányú izomegyensúly megborulása stb. Innentől a talp támasztó szerepének fontosságát nem is kell ecsetelnünk.
Bár a két fogalom olykor egybeolvad, egyáltalán nem ugyanaz. Igaz, hogy ugyan kapcsolódnak egymáshoz, de még az ortopéd orvosok között is megoszlik a vélemény: míg az egyik azt mondja, hogy ugyanaz a kettő, egy másik azt állítja, hogy nem.
A talpboltozat összeesésének az oka a természetes támasztórendszer, vagyis az izmok és szalagok gyengesége: ha az izmok gyengék, a szalagok megnyúlnak.
Lúdtalpasnak akkor mondják az illetőt, hogyha maga a talp íve éri a földet. Ha ez a tünet nincs, tehát magas a lábfej és az ív sem ér le a földre, akkor nem nevezhető lúdtalpnak. Lúdtalpnál a harántboltozat mindig megsüllyed. A lúdtalp az esetek túlnyomó többségében a bokasüllyedés eredménye: a bedőlő boka túl nagy terhelést jelent a talpboltozatra és lábfejre. Ugyanígy kalapácsujj vagy bütyök is erre vezethető vissza, amikor a harántboltozat „elenged”, a lábtőközépcsontok megsüllyednek.
Abban az esetben, amikor párosul az egyébként ép lábfejekhez az, hogy a két boka közti távolság szinte közelít egymáshoz és egymás felé látható a süllyedés, azt nevezik bokasüllyedésnek. Ilyenkor a sarokcsont is kifelé/befelé vagy előre dőlő helyzetet vesz fel, amit a boka helyzete lekövet.
A tünetek idővel fokozódhatnak:
Mit tudsz tenni?
Ortopéd szakorvos segít a megfelelő talpbetét, sarokemelő választásában. Szerencsére a számítógépes talpvizsgálatok nagyon pontos képet adnak a láb helyzetéről, különösen, ha egy lábra terhelve veszik le a mintát. Ha belegondolsz, járás során is egy lábra nehezedsz és ilyenkor éri a legnagyobb terhelés a talpat és bokákat. Gyermekeknél a talpbetét használata mindig orvosi előírásra történhet.
Mivel mozgásszervi betegségről/panaszról van szó, az egyetlen hatásos és megoldást kínáló terápia a mozgás lesz. Gyerekeknél ez úgy 3-5 éves kortól bevethető, amikor már kellően tudatosak a mozgások kivitelezésében.
Gyógytorna során biztos találkozhatsz olyan feladatokkal, mint:
A funkcionális edzések során a fentebb említett direkt gyakorlatokon túlmenően már olyanokkal is találkozni lehet, melyek egyszerre több ízületet is érintenek, hiszen a funkcionális tréning izomláncokban gondolkodik, tehát itt az összetett gyakorlatok is megjelennek.
Pár ilyen gyakorlatot korábbi cikkeinkben már említettünk, a lúdtalp ecsetelésénél és a bokaerősítés kapcsán is.
Hoztunk pár példát most is:
Önmagában a masszázs nem nyújt orvoslást, a mozgás fiziológiás hatását/szerepét sosem fogja tudni pótolni, helyettesíteni, viszont a regeneráció és relaxáció, az izomlazítás egy nagyon is kellemes módja lehet - illetőleg kitűnő kiegészítése a célzott mozgásterápiának.
Átmasszírozhatod a talpad egy teniszlabdával, kis gumilabdával, hengerrel végigmehetsz a lábszár külső élén, a vádlin amolyan jól eső fájdalmat generálva.
Szakember segítségét kérve, végeztethetsz lökéshullámterápiát a túlfeszített régiók lazítására, a fájdalmak enyhítésére.
Összességében láthatod, hogy a lúdtalp vagy bedőlő boka előbb vagy utóbb a test legtöbb alkatrészére hatással lesz, ezért mindenképpen érdemes komolyan venni, foglalkozni vele, súlyosságától függően megkeresni a legjobb megoldást, a rendszeres mozgást napirendre tűzni. Szerencsére a test nagyon hálás szerkezet, a törődést könnyed léptekkel, a mozgás örömével fogja meghálálni.