A frontok nem csak a napi ruházat megválasztására vannak hatással, de befolyásolják a kedélyállapotot, a fizikai erőnlétet, felerősíthetnek bizonyos egészségügyi problémákat is, legyen szó akár az ízületekről, vagy a szív- és érrendszerről.
Nem is csoda, hogy a különböző frontok megviselik az emberi szervezetet, hiszen egyre gyakoribbak a hirtelen jövő változások, amikor akár egy hét leforgása alatt lezajlik a nyár, tavasz, ősz, tél - gyakorlatilag minden évszak. A fronthatások gyakrabban érintik az idősebbeket, hiszen az idő előrehaladtával csökken a szervezet alkalmazkodóképessége, rugalmassága ezekhez a szélsőségekhez.
Orvosi értelemben stressznek számít minden olyan tényező, ami a szervezet egyensúlyát igyekszik kimozdítani és amihez a szervezetnek alkalmazkodni kell, hogy azt visszaállítsa - ilyen értelemben a hideg, a meleg szintén nagy stresszt jelent.
Ugyanígy stressznek számít egy vihar. Nyáron, a nagy melegben megváltozik a levegő ionizáltsága, amit az emberi szervezet konkrétan nem érzékel, csupán annyit vesz észre, hogy valami nem stimmel. Ilyenkor ugyanis a negatív töltések felszállnak a felhőkbe, a talaj szintjén maradnak a pozitívok, az ember pedig egy „kondenzátor” két lemeze között találja magát és csak a feszültséget érzékeli. Ekkor jön a vihar, mint a természet légkondicionáló berendezése: mikor nagyon megbomlik a hideg és a meleg, akkor jön és összekeveri, majd a villámlással kiegyenlíti ezeket a részecskéket. Ezért van az, hogy egy vihar után akkor is jobb lehet az ember közérzete, ha tulajdonképpen a hőmérséklet nem csökken.
Általánosságban megfigyelhető, hogy a melegfront a szív- és érrendszeri betegeket, míg a hideg érkezte főként az ízületeseket viseli meg jobban.
Utóbbiról, hogy miért lehet negatív hatással a hideg beállta az ízületekre, korábbi cikkünkben már írtunk. Sokszor a meleg enyhíti az ízületesek fájdalmát (az erek kitágulnak, jobb a tápanyagellátás), de ugyanakkor a nagyon nagy meleg már rontja.
De miért van az, hogy az illető 40 éves koráig „nem volt” front? Valahol ez inkább az alkalmazkodóképesség romlásával van összefüggésben, de természetesen vannak olyan tényezők, melyek a reumás hajlamot erősítik:
Az előzőleg említett 40 éves korra általában az ember már tisztában van vele, hogy milyen betegségekre hajlamos. Reumás/ízületi bántalmaknál különösen igaz, hogy nem szabad kivárni, amíg tönkre megy a porc, míg végül rettenetes fájdalmak közepette kerül sor gyógytornára vagy népszerű kiegészítők és hatóanyagok fogyasztására, mint a glükozamin, kondroitin szulfát, msm, kollagének. Ezek mind olyan anyagok, melyek a porc építéséhez szükségesek, azonban idős korban a porcépítő folyamatok lelassulnak - hiába van jelen a szervezetben a porcépítő anyag, ha a beépülése nehézkes, már nem várható el ugyanaz az eredmény tőle, mint fiatalon. Nem mindegy, hogy a kollagént egy 30 éves sportoló vagy egy 70 éves súlyos léziós beteg fogyasztja.
Ezért különösen fontos a megelőzés erőnléti tréningekkel, hiszen az erős izomzat rengeteg tehertől megszabadítja az ízületet. Az edzések kivitelezésére az otthoni edzőgépektől át a konditermekig számtalan lehetőség közül lehet választani.
Ha már kialakult a porckopás, az ízületi probléma, erőnléthez és ízületi tűrőképességhez mérten alkalmazható az erősítő edzés, de kóros előrehaladott állapotoknál a tehermentesített, millió+1 ismétlés szolgálhat segítségül. Csípő/térd esetén ez például jelenti egy felfüggesztett gumikötélbe a láb beakasztását, amit oldalt/hanyatt fekvésben előre/hátra/oldalra lóbálással, térdhajlításokkal treníroz az illető, ezeknek a mozdulatoknak fájdalommentesnek kell lenniük.
Kortól függetlenül nagyon fontosak a balanszfejlesztő gyakorlatok. Idős korban az ember veszít egyensúlyérzékéből, ebből kifolyólag gyakoriak az esések következtében szerzett combnyaktörések, aminek a szövődményei vezetik a halálozási listát. Az egyensúly minden életkorban fejleszthető, először elég akár csak az egy lábon állással kezdeni, majd kibővíteni a testedzést olyan eszközökkel, mint a fitball, bosu, koordinációs párna vagy akár a trambulin.
A reumás folyamatok alapja a szabadgyök okozta károsodások. Amennyiben streptococcus fertőzésről van szó érdemes tudni, hogy a steptococcusnak is a szabadgyök a fegyvere, tehát szabadgyök ott is szóba jön, ahol bakteriális fertőzés áll fen. Szabadgyökök ellen a megfelelő étkezés és mozgás mellett hasznos kiegészítők az olyan antioxidánsok, mint
Egy nyugalomban lévő szív 60-70-szer húzódik össze egy perc alatt és egy összehúzódás alkalmával 70 milliliter vért nyom ki: gyakorlatilag 120 liter vért pumpál át egy normál, átlagos napon. A vese 120-180 liter elsődleges vizeletet képez 24 óra alatt, ebből 1-másfél liter vizeletet választ ki. Az agy 6 percet bír ki oxigén nélkül.
Látható, hogy ezek a szervek nyugalomban is nagyon nagy energiaigényűek, nagy oxigénfogyasztók. Úgy, mint az agy, a szív, a tüdő, a vese, vagy a zsigerek munkája, melyek mind óriási terhet rónak a keringésre anélkül is, hogy olyan szélsőséges viszonyokkal kellene megküzdeniük, mint a kánikula vagy a hirtelen jött fronthatások, amik nagy terhet rónak a szervezetre még azoknál is, akik egészségesek.
Kánikulában a vérkeringés (elsősorban a belső szervek felől) elterelődik kicsit a bőr irányába, hiszen a hőleadás úgy tud megvalósulni, hogyha kitágulnak a bőr erei és rajtuk keresztül megtörténhet a hőleadás. Amikor alapból meleg van, nagy a páratartalom, akkor nagyon könnyen beállhat a hőguta állapota egy olyan egyénnél, akinek a szíve amúgy is gyenge.
A lakosság nagy része koszorúérbeteg, ami azt jelenti, hogy a szívizom a keringése amúgy sem tökéletes. Nagyon sokan pitvarfibrillációval, pitvarlebegéssel küzdenek, ott sem tökéletes az a volumen, amivel a szív dolgozik. Ha mindehhez pluszban a bőr még el is lopja kicsit a szívtől a vért, a koszorúerek/szívizom keringése tovább romlik, sodródik a beteg a szívelégtelenség irányába.
És ugyanez van az agyi keringésnél is: hogyha eleve meszesek az erek, nem tökéletes az agyi keringés, még rájön egy extrém hőség, a vérnyomás csökken, az illető álmos, bágyadt, ájulásra hajlamos lehet, legyen az idős vagy fiatal.
Ha szaporán működik a szív és nagyon alacsony a vérnyomás, akkor pont a szív saját vérellátása szenved csorbát, tehát romlik a szívpumpa funkciója, onnantól kezdve romlani fog valamennyi szervnek a keringése. Tehát a szív és az érrendszer a működésének a szabályozása rendkívül összetett, kémiai ingerek, nyomásérzékeny receptorok és maga az idegrendszer, szimpatikus idegrendszer, paraszimpatikus idegrendszer.
Melegfrontnál a szimpatikus idegrendszeri hatások érvényesülnek, tehát emelkedik a vérnyomás, szaporodik a szívverés, a szívösszehúzódások száma, míg hidegfrontnál ugye pont ellenkezőleg: zuhan a vérnyomás, lassul a szív.
Minden edzés jótékony hatással bír a szív és érrendszerre. Ha kifejezetten a keringési rendszer edzése a cél számtalan kardió jellegű tréning közül lehet válogatni, legyen az csoportos ( aerobic, kangoo, kick boksz, tánc stb.), egyéni (evezés, túra, kerékpár, futás, ugrókötelezés stb.) de rengeteg fitnesz eszköz is bevethető, akár csak egy egyszerű heveder és persze a kardió gépekről sem szabad megfeledkezni, melyek már az otthon kényelmében is rendelkezésre állnak.
A biztonság és a fejlődés érdekében ajánlott az edzések monitorozása pulzusmérő órával. Egy esetben nem nyújt segítséget az óra, ha valaki olyan vérnyomáscsökkentőt szed, ami Béta-blokkolót tartalmaz.
Minél kevesebb feldolgozott élelmiszer, több hal- és májfogyasztás, több zöldség az étrendben.
Sok szívbetegnél hiányzik a magnézium, cink, réz, szelén, króm. Krónikus gyulladás szabadgyökök ellen: Omega3, C-vitamin, szelén, q10.
A stressztűrő képességet az adaptogén gyógynövények képesek javítani.
A frontokat sajnos nem lehet kikerülni, de a szervezet alkalmazkodóképessége szerencsére javítható. A megelőzés pedig mindig könnyebb, mint a kezelés, ez a frontokra is igaz!
Borítókép: Zoltan Tasi // Unsplash