Étkezési szokásaink: Egzotikus szuperfoodok és hazai helyettesítőik

A közkeletű szóhasználattal élve szuperfoodnak nevezett gyümölcsök, zöldségek, gabonák iránti igény szélsőséges növekedése komoly gazdaságpolitikai és ökológiai problémákat vet fel.

Miért vegyünk/együnk hazait az egzotikus szuperfoodok helyett?

A távoli régiókban élő helyi gazdák átállása a nyugati típusú társadalmakban szuperfoodként fogyasztott növények termesztésére a következő problémákat okozza:

• A jellemzően vízigényes növények monokultúrás termesztése kizsákmányolja a földeket, amik aztán évekig képtelenek regenerálódni,
• A szuperfoodok kiszorítják a termőföldekről az egyéb, a helyiek számára a napi szükségletet fedező növényeket.
• Emiatt újabb földterületeket kell elvenni az esőerdőktől, ami elég gyakran illegálisan történik.

A szuperfoodok körüli hype azt a benyomást kelti, hogy fogyasztásuk helyettesíti a kiegyensúlyozott és teljes értékű táplálkozást. Ez egyáltalán nem igaz.

Az viszont igen, hogy:

• Az egészségtudatos életmódnak nem feltétlenül részei az egzotikumok, ellenben elengedhetetlen a stresszmentesítés, és a rendszeres, például kardio jellegű testmozgás.
• A futással és/vagy biciklizéssel karbantartott szív- és érrendszernek, tüdőnek, emésztésnek, anyagcserének, csontváznak és idegrendszernek nincs szüksége egzotikus gyümölcsökre és gabonákra. (Ezt csupán a luxus iránti igényünk hiteti el velünk.)

Mivel helyettesíthetők az egzotikus szuperfoodok?

Hazánkban számos olyan zöldség és gyümölcs terem, amelyek legalább olyan joggal nevezhetők szuperfoodnak, mint az acai-bogyó, a chia-mag, vagy az avokádó. Hozzáadott előnye, hogy a hazai termés fogyasztásával közvetlenül és közvetett formában is a regionális kistermelőket, őstermelőket, effektíve a saját gazdaságunkat támogatjuk.

Az acai bogyó (Euterpe oleracea)

Az acai bogyó Dél-Amerikából, az Amazonas vidékéről származik. Különösen magas antioxidáns tartalma miatt fogyasztják, de koleszterinszint-csökkentő hatásáról is ismert. Beszerzését nehezíti – és egyúttal az árát drágítja - hogy gyorsan romlandó árunak számít.

Fő összetevői és helyi alternatívái:

• Antioxidánsok: áfonya

• Antocianinok: helyi lila zöldségek, gyümölcsök.

• Nyomelemek és A-, C-, E- és különféle B-vitaminok: bogyós gyümölcsök, például csipkebogyó és homoktövis.

• Telítetlen zsírsavak: különösen linol- és oleinsavak,

• Nyomelemek és esszenciális aminosavak: dió és lenmagolaj.

Avokádó (Persea americana)

Az avokádó az egyik legfelkapottabb egzotikus szuperfood. A trópusi gyümölcs egészséges zsírjairól híres, ami többek között a koleszterinszintet csökkenti. Kritikus szemmel nézve azonban a helyes táplálkozás eleve nem emeli a koleszterinszintet, valamint, az avokádó helyi alternatívái is ugyanilyen értékesek.

Fő összetevői és helyi alternatívái:

• A telítetlen, azaz esszenciális zsírsavak: dió, kendermag, lenmag, repceolaj.

Chia mag (Salvia hispanica)

A chia természetes élőhelye Mexikótól Ecuadorig tart. Nemcsak az egészségesen étkezők, de a vegán közösség számára is alapélelmiszernek számít. Serkenti az emésztést, erősíti az idegeket, támogatja a vérkeringést, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Az allergén potenciáljuk ellenben magas, és azok számára, akik vérhigítót szednek, a fogyasztása ellenjavalt.

Fő összetevői és helyi alternatívái:

• Gazdag omega-3 zsírsavakban, fehérjékben, rostokban, antioxidánsokban, nyomelemekben, vitaminokban: lenmagolaj, kendermag, egyéb hazai olajok.

Datolya (Phoenix dactylifera)

A datolya már olyan régóta a hazai étkezési kultúra része, hogy nem is gondolunk rá szuperfoodként. A természetes élőhelye Észak-Afrikától Afganisztánig terjed.

Az organikus táplálkozás hívői számára szénhidrát-forrásként, természetes édesítőként funkcionál. A szupergyümölcs nagy energiatartalma mellett élelmi rostokban is gazdag. Sok helyen lisztet őrölnek belőle.

Fő összetevői és helyi alternatívái:

• A nagy mennyiségű B-, C- E- A-vitamint, valamint kalciumot, magnéziumot, vasat, káliumot és rostot aszalt szilvával tudjuk biztosítani a szervezet számára.

Goji bogyó (Lycium barbarum)

A szárított bogyóként értékesített növény Ázsiából, főleg Kínából érkezik. Immunerősítő hatásáról ismert, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A C-vitamin- és vastartalma figyelemre méltó. A gojival kapcsolatos tanulmányok azonban fényt derítettek arra is, hogy a szállítmányok magas koncentrációban tartalmaznak peszticideket, magas az allergén és vérhígító potenciáljuk A jó hír, ha végképp nem tudjuk nélkülözni a gojit, ültethetünk belőle a kertünkbe, ugyanis megfelelő takarás mellett, ahogy a banán, úgy a goji is át tud telelni hazánkban is.

Fő összetevői és helyi alternatívái:

• C -vitamin tekintetében a csipkebogyó és homoktövis pótolja a gojit.
• A vasat a csalán, petrezselyem, zab, köles, hüvelyesek, spenót, sóska és a cékla pótolja.
• Kálciumforrásként a dióhoz, hüvelyesekhez, kelkáposzta, bármilyen más típusú káposztához, a brokkolihoz fordulhatunk.
• Antioxidánsokat a zöld zöldségekből, sárgarépából, tökből, és bogyós gyümölcsökből pótolhatjuk.

Gránátalma (Punica granatum)

Az abszolút szupergyümölcs, még inkább szupermag, hiszen nem a gyümölcshúst, hanem a lédús magot fogyasztjuk. A mediterrán régióból származó gyümölcs előnyei az ókor óta közismertek, többek között öregedésgátlóként, karcsúsító, sejtvédő hatásai miatt fogyasztották már a rómaiak, egyiptomiak és görögök is. Antioxidánsai miatt igazi csodafegyver a rákmegelőző állapotok valamint a szív-és érrendszeri katasztrófák elleni küzdelemben.

Fő összetevői és helyi alternatívái:

• A kalciumot a brokkoli, rukkola, zsázsa, kelkáposzta és a zöldkáposzta biztosítja.
• A káliumot bogyós gyümölcsökből, különösen ribizliből, valamint káposztából, gombából, zöld leveles zöldségekből és gyógynövényekből, burgonyából, tökmagból szerezhetjük be.
• Vashoz a céklából, a csalánból és a hüvelyesekből juthatunk.

Quinoa (Chenopodium quinoa)

Az Andokból származó szuperfood a gluténmentes, rostokban és fehérjében gazdag quinoa. A nyugati típusú társadalmak megnövekedett quinoa igénye azonban tömeges telepítéshez vezet. A monokultúrás termesztés káros hatásai mellett további gondot okoz, hogy bár a quinoa a helyiek egyik alapélelmiszere, a nagy kereslet miatt meredeken emelkedik az ára is. A nem a helyiek pénztárcájára szabott árrés egyre inkább ellehetetleníti a quinoa helyi beszerzését az Andokban élők számára. Éppen ezért, ha módunkban áll, vásároljunk olyan quinoát, amit regionálisan termesztenek; ilyen például a svájci Alpokból származó quinoa.

Fő összetevői és helyi alternatívái:

• A szintén gluténmentes köles kiváló fehérjeforrás, megközelíti a quinoáét.
• Vastartalomban a zab vetekszik a szuperfooddal.
• A nyomelemeket a helyi szezonális zöldségekből tudjuk pótolni.

Mi itt, Európában vígan elvagyunk kesudió, quinoa és goji-bogyó nélkül is, a megélhetésünk és még az egészségünk sem az egzotikus szuperfoodoktól függ. Természetesen, mint minden esetben, nem az okozza a gondot, hogy néha-néha megkóstolunk egy-egy különlegességet.