A fájdalom lehet szúró, tompa, nyilalló, sugárzó, mozgásra javuló, mozgatásra vagy bizonyos mozdulatok során jelentkező, nyomásra megjelenő, hirtelen fellépő, traumából eredő, akut vagy krónikus. Bármelyik is érint, rettentően megnehezíti, olykor el is lehetetleníti a sportolást.
Biztos nem mondunk újdonságot azzal, hogy a hatékony fájdalomcsillapítás csak úgy működik, ha minél előbb fény derül a kiváltó okra vagy sikerül azt megelőzni - és itt nem is kell feltétlenül nagy dolgokra gondolnod.
Ha tudod például, hogy bokasüllyedésed, esetleg lúdtalpad van, akkor egyszerűen muszáj foglalkoznod a lábszár és talp izomzatával, legyen szó az alátámasztást segítő lúdtalpbetét beszerzéséről vagy bokafókuszú tréningről. Ezzel ugyanis (az izomláncoknak és a "minden összefügg mindennel" elvnek köszönhetően) megkímélheted magad térd-, csípő-, hát- és derékfájdalmaktól, vagy megelőzheted a boka gyengeségéből fakadó sérüléseket, traumákat, esetleg későbbi ízületi kopásokat, melyek nemhogy fájdalommal járnak, de súlyos esetben már orvosi beavatkozást is igényelhetnek.
Na, de mit tudsz tenni, ha minden igyekezeted ellenére mégis csak fájdalmak közepette találod magad?
Elsősorban ismerd fel, hogy krónikus vagy akut problémával állsz-e szemben.
A krónikus fájdalom mozgásterápiája mindig összetett gyakorlatokat fog igényelni, mert ilyenkor már az idegrendszer is "sérül". Nemes egyszerűséggel át kell huzaloznod az idegeket, újra kell hangolnod az idegpályákat, meg kell nekik tanítani újra az alapfelállást - csak így lehet megszabadulni a fájdalomtól. Ha volt már krónikus, több mint 3 hónapig tartó fájdalomban részed, biztos tapasztaltad, hogy már automatikusan nem úgy csinálsz dolgokat (nem akkora mozgásterjedelemben, vagy nem olyan mozdulattal, mozdulatsorral), mint a fájdalom megjelenése előtt. Ami ideig-óráig működik is, de hosszú távon sajnos a tested többi izmára is hatással lesz: a mozgástartomány beszűkül, túlterhelsz más izmokat, ízületeket, féloldalassá válsz, közérzeted és sportteljesítményed (ha van még) romlik.
A krónikus fájdalmak egyik gyakori okozója lehet az ízületi gyulladás.
Az ízületi gyulladás autoimmunnak mondott típusa a rheumatoid arthritis, amiben a lángoló és lappangó periódusok egymást váltják - sajnos erős fájdalommal, az ízületi felszínek és így az ízületek torzulásaival is járó kórkép. Kezelésére gyakran alkalmaznak orális vagy injekció formában szteroid készítményeket, immunszupresszánsokat, melyek a gyulladást mérséklik ugyan, de inkább tüneti kezelésként funkcionálnak (számos negatív mellékhatással). Rheumatoid arthritis esetén - mint a legtöbb autoimmun betegség során - érdemes felülvizsgálni az étrendet, feltérképezni az emésztő és méregtelenítő rendszer funkcionalitását, a mikrobiom állapotát. Van-e rejtett ételérzékenység, fennáll-e krónikus vírusfertőzés vagy nehézfémterheltség, ugyanis ezek mind krónikus gyulladásban tarthatják a szervezetet, gyengítve az immunrendszert, ezzel teret engedve az ízületeket súlytó túlzott immunreakcióknak, mint amilyen maga a rheumatoid arthritis is.
Aktív reumás állapotban enyhíthetik a fájdalmat a hűsítő krémek, pakolások, a környező izomzat lazítása masszírozással, ami nem csak az idegrendszert nyugtatja de a véráramot is fokozza, ami segítheti a gyulladásos faktorok elvezetését, ezzel a gyulladáscsökkentést is.
Krónikus fájdalmat válthatnak ki a porcot érintő elváltozások.
A porc mozgásterápiája szinte kötelező, de ebben az esetben csak olyan (szükség esetén) tehermentesített (súlyos esetben teljesen tehermentesített pl.: gumikötélbe akasztott végtag) mozgásforma jöhet szóba, mely során nincs fájdalom, a porc terápiájának nem szabad fájdalmasnak lennie. Mivel a porcnak nincs közvetlen tápanyagellátása, csak mozgatás útján jutnak el hozzá a szükséges anyagok, emiatt a trenírozása - millió plusz egy ismétléssel - alapvető fontosságú. Ugyanez igaz a rheumatoid arthritisre is, ugyanebből az okból kifolyólag: egyszerűen muszáj tornáztatni.
A porcok, ízületek épségének érdekében sosem győzzük kellően hangsúlyozni az izomdiszbalanszok korrigálását. Vegyük példának a sarkantyút. Ez a kórkép gyakran társul gyenge bokához, süllyedt lábközépcsontokhoz, harántboltozathoz és túl feszes vádlihoz. Így kezelésében remek eredményeket lehet elérni ezek célzásával. A talp masszázsa, akár fascia-lazítással, a vádli lazítása és triggerpontjainak oldása, és statikus tape-pel történő átmeneti tehermentesítése, lábszár fókuszú tornával hamar segít megszüntetni a sarkantyú okozta kellemetlenségeket, hogy mihamarabb vissza lehessen térni a sportolás öröméhez.
Akut fájdalom esetén - bár nem olyan hosszú ideje fennálló dologról van szó, mint krónikus esetben -, de untig elég, hogy rányomja a bélyegét mind a hétköznapjaidra, mind a sportteljesítményedre.
Ha ez az akut fájdalom traumából ered, természetesen követned kell az orvos utasításait, de még így is van egy-két tippünk, amivel előremozdíthatod a gyógyulási folyamatot és ezzel hamarabb szabadulhatsz meg a fájdalomtól.
Sportolás során fellépő fájdalomnál olyan lehetséges megbúvó okok lehetnek, mint a túlterhelés, az izomegyensúly megborulása, túlzott merevség vagy gyengeség.
Azon esetek kivételével, amikor valóban szükséges, sőt, kötelező a pihenés, problémaspecifikus mozgásterápiával lehet valódi célt érni, ezzel egyensúlyba hozni a különböző izomláncokat és megszüntetni a fájdalmat kiváltó okot.
Remek mozgásterápiát kiegészítő és fájdalomcsökkentő kezeléseket lehet bevetni, mint amilyen a
A trigger- és tenderpontok között az a különbség, hogy a triggerpont magán az izmot körülvevő pólya (fascia) egy adott helyén keletkező, pici (borsó nagyságú) csomó, nyomásra pedig sugárzó érzéssel, akut esetben, bizonyos irányokba sugárzó fájdalommal reagál. Például a vállfájdalom mögött simán húzódhat mondjuk a csuklya egy ilyen pontjának az aktivitása, ami nem a csuklyában okoz panaszt, hanem a vállban eredményez kellemetlenséget. Ugyanez lehet nyaki triggerpontnál a fejfájás, vagy szemfájdalom (nem elírás), de simán járhat légzési nehézséggel a mellizom egy-egy ilyen pontja. Ha sikerül felfedni, a triggerpont nagyon gyorsan és jól reagál a kezelésre.
A triggerponttal ellentétben a tenderpont nem sugárzik, az izmon bárhol előfordulhat és általában könnyen kitapintható csomó. Könnyen oldható masszázzsal, segítségedre lehet ebben a masszázspisztoly, masszázshenger, masszázslabda alkalmazása, amik ugyanúgy bevethetőek a fascia-masszázs, lazítás során is.
A medical flossing kicsit kisebb figyelmet kap, mint a fascia-terápia pedig körülbelül egy időben váltak felkapottá, igaz eltérő a hatásmechanizmusuk. A medical flossing kezelésnél egy (vagy több) vastagabb (erre a célra gyártott) gumiszalagot az ízület, izom köré tekernek. Természetesen ezt szakember végzi, aki tudja mikor, hova, milyen erővel, milyen irányban, hogyan kell felhelyezni a szalagot. Majd ezzel a felhelyezett szalaggal végeznek gyakorlatokat, ismételnek mozdulatsorokat, végül egy gyors mozdulattal a terapeuta leszedi. Ekkor hirtelen megindul a véráram, rengeteg oxigént és tápanyagot jutatva az adott helyre. Fagyott vállszindróma, sarkantyú, derék- és csípőfájdalmak esetén nagyon gyors és hatékony megoldás.
A lökéshullám terápia a triggerpont terápiát ötvözi a fascia-terápiával. Rettentő jó, nem csak fájdalomcsillapításra, de a fájdalmat kiváltó ok kezelésében is. Kinézetre hasonló egy masszázs pisztolyhoz, állítható rajta a rezgés (jó fájdalomcsillapító), a masszírozó fej ütés erőssége és gyorsasága, kezelhető vele csupán a trigger- vagy tenderpont, de természetesen alkalmazható végig az izom mentén. Lazításban és fájdalomcsillapításban nagyon hatásos eszköz.
De nyugi, akkor sem kell elkeseredned, ha nem állnak rendelkezésedre ilyen eszközök, módszerek. Otthonodban is könnyedén gondoskodhatsz az izmok lazításáról, az izomcsomók oldásáról rendszeres masszázshenger használattal.
Ami pedig a fájdalomcsillapítás esetében a legfontosabb a megelőzés:
Hiszen megelőzni mindig könnyebb, mint kezelni!
Borítókép: Terry Shultz P.T. // Unsplash